Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Pintér István: Településnéprajzi folyamatok vizsgálatának és modellálásának néhány kérdéséről

f h 1=0 1. 2 . 4. ábra. Az alapkeret és a telekkép funkcionális kölcsönhatásának modellje. Jelmagyarázat: a = leggazdagabb beépítettség és differenciáltság szintje; b = a telek építményeinek lassú funkcióvesztése, illetve az építmények csökkent funkcionális kihasználtsággal való hasznosítása; c = nem agrárjellegű objektumok, építmények beépülése; d ~ agrárjellegű beépítettség pusztulása; e = zuhanó funkcionális ösztönző erő szakasza; £= krízis szakasza; h = alapjában csökkenő funkcionális ösztönző erő más, nem agrárjellegű, funkcionális ösztönző erő túlsúlya; k = beépítettség és differenciáltság szintje; 1 = az alapkeret funkcionális ösztönző hatásának szintje; fh = felső holtpont; a legerősebb funkcionális ösztönző erő szintje; n = növekvő funkcionális ösztönző erő szakasza; p = progresszív szakasz; r = regresszív szakasz; y = nem agrárjellegű építmények, illetve objektumok megjelenésére bekövetkező telekkép-változás; v = funkcionális kihasználtság szintje; z = nem agrárjellegű funkcionális ösztönző erő, illetve hatás, i = pozitív jellegű funkcionális értékrés; 2 = negatív jellegű funkcionális értékrés; 3 = kihasználtsági értékrés A volt gazdák a bányákban, az iparban helyezkedtek el, az 50-es években tönkrement hagyományos gazdálkodás később sem javult meg. A határnak csak egy részét művelik, a szántók összezsugorodtak, juhlegelővé váltak a domboldalak. A község lakossága ingázó lett, a borsodi iparvidék felszívta a hagyományos gazdálkodás felbomlása után felszabadult munkaerőt.