Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

B. Zsoldos Julianna: A proverbiumkutatás transzformációs elmélete

B. ZSOLDOS JULIAN NA A PROVERBIU M KUTATÁS TRANSZFORMÁCIÓS ELMÉLETE Az európai folklorisztikában egyre több olyan publikáció jelenik meg, melynek témája a kis prózai műfajok valamelyike. Legkedveltebbek a találós kérdések és a közmondások. Titkuk régóta izgatja a kutatókat, de eddig elsősorban képszerű jelentésük megfejtésével, nyelvtani és poétikai szabályosságaikkal bíbelődtek. Régóta köztudott az is, hogy a különböző népek egyazon gondolat megfogalmazására hasonló nyelvi formulát használnak, tehát a proverbiumok nagyrészt nemzetközileg elterjedt műfajok. Az utóbbi évtizedekben az a kérdés került a kutatás középpontjába, hogyan lehetne a nemzetközileg egyező jegyek alapján egységes rendszerbe foglalni őket. Ezek a többnyire egyetlen mondatból álló miniatűr műfajok azonban erősen ellenállnak a sablonokba gyömöszölésnek. Sokkal nehezebb megkeresni az osztályozási alapot számukra, mint a jóval terjedelmesebb mesék és mondák számára. A kutatás érdekességéhez az is hozzátartozik, hogy a műfajcsoport ma legizgalmasabb kérdéseiben nem választható el a folklorista és a nyelvész illetékessége, sőt beleszólást kér az irodalmár és a pszichológus is. Terjedelmi kötöttségek miatt nem kívánunk itt részletes kutatástörténeti áttekintést adni, két magyarul megjelent rendszerező összefoglalásra hivatkozunk csupán.

1

,

2 A nemzetközi törekvések hatása nálunk leginkább SZEMERKÉNYI Ágnes és VOIGT Vilmos munkáiban jelentkezik, a legnépszerűbb kutatók közül főleg M. KUUSI és G. L. PERMJAKOV elméletét adaptálták.

3 Igen fontos parömiológiai mű jelent meg 1978-ban Moszkvában,

4 mely válogatást tartalmaz a nemzetközi irodalomból az amerikai A. Dundestől az orosz J. V. Rozsgyesztvenszkijig. Ezek a cikkek jól reprezentálják, hogy sokféle elméleti álláspontról (strukturalista, szemiotikai, szemantikai stb.) kiindulva lehet megközelíteni a proverbiumok lényegét. Röviden utalunk az említett gyűjtemény legfontosabb írásaira. A. DUNDES strukturalista szemléletű elméletének alapja a binaritás rég felfedezett elve.

5 Ó két 1 VOIGT Vilmos: Új jelenségek a szóláskutatásban MNy. LXXI. (1975-) 4- 404-409- L 2 VOIGT Vilmos: A szólások általános elméletének kérdései In.: Artes Populäres 6. Bp. 1980. 240-253. 1. 3 SZEMERKÉNYI Ágnes: A proverbiumok logikai-szemantikai összehasonlító vizsgálatához In.: Népi Kultúra - Népi Társadalom (2-3.) 1969. 225-233. 1. SZEMERKÉNYI Ágnes: A szólások szemiotikai analízise In.: Jel és Közösség (szerk.: Voigt - Szépe - Szerdahelyi) Bp. 1975. 57-65. 1. SZEMERKÉNYI Ágnes: A parömiológia néhány kérdése In.: Népi Kultúra - Népi Társadalom, IX. (1977O 27-35- 1SZEMERKÉNYI Ágnes-VOIGT Vilmos: A termelés és a nyelv kapcsolata szólásműveletekbcn, Ethn. (1970.) 81. 350-362. 1. VOIGT Vilmos: Á szólások változatainak szintjei, Nyr. XCV. 1971. 29-34. 1. 4 Paremiologicseszkij szbornyik, Moszkva. 1978. 5 DUNDES, Alain: O sztrukture poszlovici In.: Paremiologicseszkij szbornyik, Moszkva. 1978. 13-39. I