Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Novák László: Temetés és sírjelölés Magyarországon különös tekintettel a fejfákra

25. kép. Régi típusú gombosfa és újabb fajta fejfa. Vezseny, Szolnok m. Nóvák László felv. 1975. túlmenően, nem lehetséges a finnugor népek csónakos temetkezésének analogizálásával.

114 Mint említettük, a fejfák a XIX. század második felében érték el a legdíszesebb állapotukat. A XIX. század közepén, a nemzeti elnyomást követően virágzó népművészet a fejfakultúrára is hatással volt. A fejfakultúra virágzása is ekkorra tehető. A gombosfák díszesebbé váltak, viszont, újak is keletkeztek. A csillag, korona, stilizált tulipán díszekkel ékesített fejfák ekkor készültek, amelyek a fejfakultúra újabb stílusú rétegét alkotják. Az igen díszes fejfák elsősorban azokban a helységekben találhatók meg, amelyek részint a XVIII. században települtek újra, s a vallási életet az ellenreformáció bénította meg (Áporka, Bugyi stb.). Viszont, azokban a protestáns helységekben is megjelentek, ahol idegen etnikum telepedett meg. Az újstílusú fejfák talán leggazdagabb díszítésű példányai a magyarszlovákok, németek lakta lutheránus temetőkben találhatók meg, mint pl. Albertin, Irsán, Hartán (23.114 HOPPAL Mihály, 1982.; KOVÁCS László, 1982.