Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Novák László: Temetés és sírjelölés Magyarországon különös tekintettel a fejfákra

az ő templomukban, de arra nem hajlott Csiszár, mondván, pénzért mást tennének helyébe a barátok.

67 A vitézi, főembernek kijáró rangos temetkezés jelzéseként szolgáltak a „nagy hatalmok" is, amelyekkel a reformátusok megtisztelték halottaikat. Ez a sírhalom is korábbi temetkezési hagyományokra vezethető vissza. Egyetemes jellegét hangsúlyozza az is, hogy hasonló jelenség bukkant fel őskori és ókori népeknél, így pl. az etruszkoknál, ahol „tumulokat" készítettek,

68 vagy szibériai nomád népeknél, ahol halmokat emeltek a halott fölé, s köveket is tettek rá.

69 Magyarországon ilyen sírra vonatkozóan a XIII. századból rendelkezünk adattal. IV. László krónikása, Kézai Simon a „Gesta Ungarórum"-ában említi a tárnoki ütközetet, s az ott elesett Keve kun kapitány temetését. Keve sírjára nagy földhalmot hordtak össze, s egy követ helyeztek rá.

70 Biztosan mondhatjuk, hogy kővel jelölték általánosan a sírokat. 1415-ből ismerünk sírkövet, amelyre az évszám mellett a kereszt jelet is a kőbe vésték.

71 Az 1496-OS egyházi temetési rend mint elterjedt szokást említi a sírok kővel történő borítását. Bőséges adatok állnak rendelkezésünkre a XVI. századból is - mint említettük -, Kolozsvárról. Külön ,,kőkertek"-ben temetkeztek. A kőállítás szokásának elterjedt voltát igazolja a magisztrátus döntése is 1585-ből, miszerint az újonnan felfogott „sövény kertben" megengedték, hogy a hagyományoknak megfelelően faragott köveket tetethetnek a sírok fölé. Hogy a kő volt a rangos sírjelölés módja, ugyancsak kolozsvári példával erősíthető meg. Tatrosy György édesanyja 1607-ben halt meg, s a Bolognai Szent Erzsébetről elnevezett temetőben temették elé. A fia feljegyzése szerint a „templom aitaia előtt feküvén", és csupán negyed évszázad eltelte után, 1632-ben tetetett sírjára követ.

72 Maga az a jelenség, hogy a templom bejárata előtt is temettek, nem ritka jelenség. A kolozsvári magisztrátus az 1585-ös pestisjárvány idején tilalmazta a klastromban, s a klastrom portikusza előtt való temetkezést is.

73 A sírkőállítás nagy korszaka azonban a XVII. században kezdődött. A „mezőkön", „kerteken" elhelyezkedő temetőkben a rangos (rendszerint nemes) családok olyan sírköveket helyeztek a sírra, amelyek teljes egészében elfedték. Nemcsak lapos, hanem gúlaalakú, „ormos" koporsó köveket is állítottak. A XVII. század első felében pl. Dobó Ferenc olyan vörösmárványból készített koporsó követ óhajtott végrendeletében, amely magában foglalta mindenestől a síron már meglévő faragott követ.

74 Az 1585-ben megnyitott (eredetileg sövénnyel kerített) Házsongárdi temető egyik legrégebbi ilyen koporsó alakú köve 1633-ból származik." A koporsó kövek, a tumbák jellegzetes sírkövek, amelyek kapcsolatban állnak az antiquitás tombávfsX és szarkofágjaival.

76 Ez a sírkő kultusz a reneszánsz idején élte fénykorát, s a XVII. századi magyarországi koporsó kövek e stílusjegy hatását tükrözik. Rendszerint a kő egyik lapjára vésték a sírfeliratot, valamint rávésték az illető családi címerét is, és stílusos díszítő elemeket. Az ilyen sírkövek viszonylag széleskör67 HERMÁNYI DIENES József, 1943. 40-41. 68 FERRARI, Gulio, 1917.; Vö. BENAC, Alojz, 1959. 69 HOFER Tamás, 1980. 70 Arany János összes művei IV. kötet. Budapest, 1953. 215. 71 A Nagykőrösi Arany János Múzeum gyűjteménye őrzi. 72 DOMOKOS Pál Péter, 1957. U*73 JAKAB Elek, 1878. 223. 74 WEICHHART Gabriella, 191. 93-94. 75 GAAL Gvörgy, 1980. 76 FERRARI, Gulio, 1917.