Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Novák László: Temetés és sírjelölés Magyarországon különös tekintettel a fejfákra

4- kép. Zászlós fejfák. Kövend (Plaiesi), va. Torda-Aranyos m. Románia. Szilágyi Miklós felv. 1969. nyos-Torda vidéki Kövenden fehér szalagokat kötöttek a fejfákra (4. kép). A Kisküküllő folyó vidéki Héderfáján még századunk elején is szokás volt, hogy a sírhantba szúrták a koporsó vivő karókat, s „zászló formájára fehér keszkenőt" kötöttek rájuk.

3

' A gyász szalagok sírjelre tűzésének újabb változata bukkan fel Nógrádverőcén (ma Verőcemaros) a koszorúkról leszedett gyász szalagokat kötözik a katolikusok a sírkeresztre (5. kép). A gyászkendők vitele, s a gyász szalagok sírjelre tűzése megtalálható Magyarország más etnikumai körében is. A belső-somogyi, illetve baranyai Szulimán német eredetű lakossága a fiataloknak fehér kendőt készít. A halott keresztanyja vagy más hozzátartozója kendőt sző, amelyet a temetési menetben visznek ki a temetőbe, de nem tűzik a sírjelre, hanem a papnak, vagy a kántornak ajándékozzák.

38 A kendők, szalagok sírjelre tűzése megtalálható az erdélyi románságnál is. A románok rendszerint „halottas-fenyőfát" {brad, bradul, mortului, prapor, steag stb.) állítottak a sírra, s reá színes kendőket, szalagokat, gyöngyöket kötöttek. A Hátszeg vidékén vörös kendőt akasztottak a lecsontolt törzsű fenyőfa csúcsára. A fenyőfa, s rajta a zászlócskák, szalagok a fiatalság szimbólumai.

39 Az eddig tárgyalt temetkezési szokások több motívumát szükséges kiemelnünk, így a lovak, a zászlók szerepét, s a kopjak felsorakoztatását a temetkezés során. 37 SÁMUEL Aladár, 1918. 102. 38 NÓVÁK László, 1979. 39 SCHMIDT Tibold, 1914. 148.