Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Selmeczi László: A magyarországi kunok temetkezése a XIII-XVI. században
A jelenség értelmezésére a régészeti szakirodalomban több kísérlet történt, s ma is különféle álláspontok ismertek. Magunk azokhoz a véleményekhez csatlakozunk, amelyek ezt a jelenséget, amely vagy az üres sírgödörben történő tüzelésként, vagy a sírgödör melletti máglya maradványainak még eltemetés előtt a sírgödörbe történő elhelyezéseként rekonstruálható, hiedelmekben gyökerező szokásként fogják fel. Ezt a gondolatot látszanak megerősíteni az egykori Cumania területén megfigyelt hasonló jelenségek is. 46 Véleményünk szerint temetkezési szokásként értékelhető az új sírgödrök ásásakor megrongált korábbi temetkezésekhez való viszony is, amely közösségenként más és más lehet. így pl. a Karcag-orgondaszentmiklósi temetőben a korábbi temetkezéseknek az új sírok megásásakor elrombolt maradványait minden rendszer nélkül temették vissza, ezzel szemben a Karcag-asszonyszállási temetőben az eredeti helyéről elmozdított vázrészeket az újonnan ásott sírgödörben az elhunyt lábai felőli végénél a koporsón kívül egy csomóban helyezték el. A magyarországi kunok temetkezési szokásainak rekonstrukciójakor nem kerülhetjük el a kun népességnek a tételes vallásokhoz való viszonyát sem. A kérdéssel már csak amiatt is foglalkoznunk kell, mert valamennyi feltárt szállástemető templomkörüli temető volt. Előzetesen le kell szögezni, hogy a Magyarországra beköltözött kun népesség temetkezési rendszere már a beköltözés időszakában is átalakulóban volt, bár fő vonalaiban még funkcionált. A temetkezési rendszer átalakulásának társadalmi okaival most nem foglalkozunk, mert szűkebb témánkkal nincs közvetlen kapcsolatban. Azonban mint az említett folyamat motiváló tényezőjét, a tételes vallások hatását mindenképpen meg kell említenünk. A szovjet kutatók véleménye szerint a kunok már Magyarországra való költözésük előtt megismerkedtek a tételes vallásokkal, jelesen az iszlámmal és a keleti kereszténységgel. Pletneva és Fedorov-Davidov ennek a folyamatnak is tulajdonítja a nagy sírszámú síktemetők megjelenését az egykori Cumania területén. 47 A tételes vallások térhódítására azonban elsősorban történeti adatok utalnak, és nem tárgyak, ill. megfigyelhető jelenségek. A magyarországi kun szállástemetők és a velük kapcsolatban álló templomok viszonyáról már több megjegyzés is született. Pálóczi-Horváth elsősorban spekulatív alapon úgy vélte, hogy a szállástemetőkben megfigyelhető konzervatív jelenségek és néhány 13. századi tárgy jelenléte arra enged következtetni, hogy néhány esetben a szállástemető a 13. századtól funkcionált és területén később épült fel a templom. 48 A szerző a Karcag-asszonyszállási temető és területén egykor állott templom viszonyát elemezve megállapította, hogy a templom a temető 14. századi rétegénél későbbi építésű. 49 Horváth az általa feltárt csengelei templom építését a tatárjárás előttre keltezte, s úgy vélte, hogy a templomot és környékét temetkezés céljaira a 13. század végétől vették igénybe a kunok. 50 Már az eddigiekből is világosan látszik, hogy a kun szállástemetőknek két típusát különböztethetjük meg: - a kun csoportok (nemzetségek) egyrészt már meglévő templomok köré kezdenek temetkezni, 46 PLETNEVA 1958, 182-183. 47 PLETNEVA 1958, 185, FEDOROV-DAVIDOV 1966, 201. 48 PÁLÓCZI-HORVÁTH 1973a, 245. 49 SELMECZI 1973, 112. 50 HORVÁTH 1976-77/1, 118.
