Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Selmeczi László: A magyarországi kunok temetkezése a XIII-XVI. században

váztól északra a ló koponyája és lábcsontjai anatómiai rendben fekszenek, a lókoponya a sírgödör nyugati végében (2 temetkezés). Az ötödik temetkezési típusba mindösszesen egy temetkezést lehetett sorolni. Az észak-déli tájolású, háton fekvő, nyújtott váz téglalap alakú kőiádában feküdt. Összefoglalásként a következőket szeretnénk megjegyezni: Az egykori Cumania területén a mongol hódítás előtt élt népesség temetkezési szokásai nem egységesek, mint ahogyan a népesség sem egyazon etnikumhoz köthető. Az eltemetett (csontváz) helyzetére a nyugat-keleti tájolás a jellemző - a feldolgozott 60 temetkezés közül 48 nyugat-keleti tájolású -, de előfordul keletnyugati (11 temetkezés) és észak-déli (1 temetkezés) tájolás is. A temetkezések több mint kétharmada lovassír (42 temetkezés) és csupán egyharmada (18 temetkezés) ló-melléklet nélküli. A lovastemetkezések általában a részleges lovastemetkezés típusba tartoznak (3 5 temetkezés), de ugyanakkor egyáltalán nem elhanyagolható mértékben volt megfigyelhető az egész ló sírbatétele is (7 temetkezés). A temetkezési szokásokat hordozó népcsoportokkal (etnikumokkal) kapcsolatban feltétlenül utalnunk kell arra, hogy a szovjet kutatók véleménye szerint a részleges lovastemetkezés, amely az általunk vizsgált periódusban a Rosz folyó környékére lokalizálható (35 temetkezésből 29), tork-besenyő-berendejev lakossághoz kapcsolható.

29 Valamint meg kell említenünk azt is, hogy az egykori Cumania területén a történeti forrásokból ismert bolgár alán (jász) népcsoportok hagyatékát régészetileg mindmáig nem sikerült elkülöníteni és egyes kutatók arra a véleményre hajlanak, hogy ez gyakorlatilag nem is lehetséges.

30 Azok a temetkezések pedig, amelyekben az elhunyt mellett egész lócsontvázat találni a kunok megjelenésével egyidőben tűntek fel az európai steppén, tehát kulturálisan a kunokhoz köthetők.

31 III. A magyarországi kunok temetkezési rendszere és temetkezési szokásai: Az egykori Cumania népessége temetkezési rendszere és temetkezési szokásainak bemutatása után kísérletet teszünk az eddigi feltárások alapján a magyarországi kunok temetkezési rendszerének és fontosabb temetkezési szokásainak felvázolására. ÉRI Istvánnak a kunok temetkezési rendszerére vonatkozó megállapítása időt állónak bizonyult, s ma már feltétlenül megalapozottnak tűnik az a vélemény, miszerint a kunok vezetőrétege, ill. annak egy része a Magyarországra való beköltözéstől számítva a 14. század közepéig, de a 13. század folyamán mindenképpen a korábbi temetkezési szokásokkal élt és a köznéptől elkülönülten magános sírokba temetkezett.

32 A vezetőréteg sírjai közül sajnos egy sem hitelesen feltárt. Vélhetően homokdomb (talán kurgán) alatt feküdt a csólyosi, a kígyóspusztai és a bánkúti sír. A Homok-óvirághegyi sír egy nagyobb homokdombba történő temetkezés (aknasír), tehát 29 FEDOROV-DAVIDOV 1966, 144-145. 30 FEDOROV-DAVIDOV 1966, 163-165. 31 FEDOROV-DAVIDOV 1966, 126-127, 145. 32 ÉRI 1956, 150, PÁLÖCZI-HORVÁTH 1973a, 244. SELMECZI 1973, no.