Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

S. Lackovits Emőke: Egy hagyományos kézfogó és lakodalom változása Kalotaszentkirályon

sitették. Összetételében a fiatalok önálló életének és háztartásának lehetőségét biztosította, ugyanakkor tartalmazta a „hagyományos szerepekhez szükséges tárgyi kellékeket is" (pl. komaruha, keresztelőterítő, szőrkendő, viseleti darabok).

44 Ez a felszerelés állandóan bővül és átrendeződik. De ahogy a kelengye összetétele a hagyományoknak megfelelően elsősorban az asszonyi munkához, az asszonyi tevékenységhez kapcsolódik, annak mintegy tárgyi feltétele, így az elkészítése, majd az egyén és a család igényeinek megfelelő változtatása is az asszonyok tevékenysége volt és maradt. Végezetül elmondható, hogy a megváltozott életkörülményeknek megfelelően új normák, új modell alakult ki a hozomány összeállítására vonatkozóan is. De ez ugyanígy az ideális formát igyekszik megvalósítani mint elődei: teljességre törekedve, felölelve az emberi élet teljes körét/

10 Változatlanul arra való, „hogy kerete, színtere, foglalata legyen a kalotaszentkirályi módon jónak elképzelt életútnak" és felkészítse az új asszonyt arra, hogy majd saját lányát férjhez adja.

40 A lakodalom menetét és történeti gyökereit végignézve APOR Péter szavai kívánkoznak elő: ,, . . . én itt, az mennyiben eszembe jutott, az nagy lakodalmakat írám le, de ettől eszedben veheted az alábbvaló lakodalmakat is, mert azoknak is csak az volt az fundamentuma, ha az pompa szintén úgy ki nem tölt is".

47 Itt köszönöm meg adatközlőimnek: néhai id. Gere Istvánnénak; Gere Istvánné Kispál Annának; Gere Istvánnak; Kispál Mártonnénak; Lovász Miklósné Gere Ibolyának; Lovász Miklósnak; Lovász Jenőnek; néhai Péter Istvánnak; Kispál Andrásnak; Kispál Andrásné Vincze Tímár Erzsinek; Varga Kelemennek; Póka Mártonnénak; Lovász Józsefnének; Szőke Ferencnek és feleségének; Kispál Györgynének, valamint a lakodalomban részt vett kalotaszentkirályi és zentelki lakosoknak sok szíves segítségét. IRODALOM APOR Péter (1736) 1972. Metamorphosis Transsylvaniáé. Budapest-Bukarest. 1978. ERDÉLYI Zsuzsa 1961. Adatok a magyar népköltészet színszimbolikájához. Ethn. 179-599. FETTICH Nándor 1959. A Júlia szép leány-balladáról. Ethn. 61-76. FÉL Edit-HOFER Tamás 1969. A kalotaszentkirályi kelengye I. Népr. Ért. 15-36. GYÖRGYI Erzsébet 1962. Házasságkötés és szokásköre a bukovinai székelyeknél. Népr. Közi. VIII/2-4. 3-90. JANKÓ János 1892. Kalotaszeg magyar népe. Budapest. KANDRA Kabos 1897. Magyar mythológia. Eger. A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 2. 1970. Budapest. MAKOLDY Sándor 1920/22. A nőrablás és a rablóházasság szimbolikus maradványai hazánkban. Ethn. 40-60. 44 FÉL Edit-HOFER Tamás, 1969. 1945 Vö. FÉL Edit-HOFER Tamás, 1969. 26. 46 FÉL Edit-HOFER Tamás, 1969. 34-36. és 27. 47 APOR Péter, 1978. 113.