Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

S. Lackovits Emőke: Egy hagyományos kézfogó és lakodalom változása Kalotaszentkirályon

A harmadik kedvelt alapszín a sárga volt, amely ebben az esetben az érettséget, a szerelmet, a termékenységet, az életet jelképezte. Az érett lányok és az asszonyok színe is. A negyedik alapszín a fekete volt, itt gyász színként, a szomorúság jelképeként használták, a menyasszony lányságát gyászolva vele. Ugyanakkor a méltóságot is kifejezte.

39 Ezen színek mellett használták még a zöld, a rózsaszín, a bordó, a kék és a barna színű ruhadarabokat. A világos színűekkel világos, a sötét színűekkel a sötét színeket kapcsolták össze. Kivételt a barna képezett, amelyet önmagában alkalmazott az újmenyecske. Közülük a zöld a frissesség, a bizakodás, a megújulás, ez esetben a meg nem szűnő érzelem színe volt. De szerelmi és termékenységi jel is, ünnepélyes szín, az eggyé vált élet jelképe.

40 így teljesen indokolt a lakodalmi viseletek közötti megjelenése. A rózsaszín a piros színvariációja és mint lakodalmi viseletdarabok színe a piroshoz hasonlóan viselkedik, a szerelmet, az ifjúságot és az életörömöt jelképezve. A bordó ugyancsak átmeneti szín. Felfogható a piros, de a fekete variánsának is. Ez esetben a fekete helyettes színeként alkalmazták (fekete vagy bordó gyöngy, kötény) így gyászszínként viselkedett. Az újmenyecske esetében az érettség, az életöröm jelképe, a piros színt helyettesítve. A kék megjelenése esetleges volt, a fekete helyettes színeként alkalmazták. A barna szín az új asszony színe volt. Jelképezte a munkát, az erőt és az egészséget, ugyanakkor a hallgatagságot is. Ha figyelembe vesszük, hogy a vőlegénytől barna ruhát kapott ajándékba a menyasszony, akkor az asszonyi erő és hallgatagság jelképeként indokolttá válik a szín alkalmazása.

41 A vőlegény öltözete fekete öltöny és nyakkendő, fehér ing, amely kétségtelenül az ünnepélyesség, a méltóság jelképe volt. A násznagyok tisztük méltóságának és az ünnepi alkalomnak megfelelően ugyancsak sötét ruhában (nadrág + zakó vagy nadrág -f- kardigán) és fehér ingben voltak, karjukon hatalmuk és a lakodalom jelképével, a habé-kendős pereccel. (20-30 éve a násznagyok szűrt, zöld kalapot, szürke vagy fekete „priccses" (csizma) nadrágot és fekete csizmát viseltek.) A kelengye Végezetül a menyasszony hozományáról szólnék néhány szót. A hozomány létrejöttét, célját, arányait, minőségét és elkészítésének rendjét nem részletezem, hisz majdnem ugyanazok a jellemzők és törvényszerűségek mondhatók el róla, amelyeket Fél Edit és Hofer Tamás állapítottak meg a kalotaszentkirályi kelengyét vizsgáló s elemző tanulmányukban.

42 Lovász Miklósné Gere Ibolya hozománya a következő volt: 1 keresztszemes konyhagarnitúra (4 széktakaró, 1 falvédő, 1 terítő), 4 függöny, 2 szőnyeg, i komaasszonyruha, 38 ERDÉLYI Zsuzsa. 19Ó1. 188-190. 39 ERDÉLYI Zsuzsa, 1961. 588-595. 40 ERDÉLYI Zsuzsa, 1961. 218-225. 41 A barna színre vonatkozó jelképrendszert 1. ERDÉLY Zsuzsa, 1961. 425-429. 42 FÉL Edit-HOFER Tamás, 1969. 15-36.