Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Pintér István: Településnéprajzi folyamatok vizsgálatának és modellálásának néhány kérdéséről

PINTÉR ISTVÁN TELEPÜLÉSNÉPRAJZI FOLYAMATOK VIZSGÁLATÁNAK ÉS MODELLÁLÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL A népi kultúra változásának vizsgálata viszonylag újkeletű a magyar néprajztudományban.

1 Mint módszer, az utóbbi időben mégis szinte valamennyi tudományágban előtérbe került. Az 50-es évek változásai gyökeres átalakulást hoztak a paraszti kultúrában is, ez a szembetűnő jelenség nagy lökést adott az ilyen irányú kutatásoknak.

2 Sajnálatos, hogy ez idő tájt eluralkodott a leszűkített, kétpólusú kutatás. A kutatók a felszabadulás előtti és utáni népi kultúra sajátosságait vetették össze.

3 Az ilyen kétpólusú változásvizsgálat nem vezethet reális eredményre, arra kell törekednünk, hogy a népi kultúrát, változásait történetiségében, a morfológiai és funkcionális vizsgálatokkal összekapcsolva, komplex módon vizsgáljuk. Ez a követelmény a szükségszerűség különös erejével jelentkezik, ha a kutatásunk a településnéprajzi viszonyok és jelenségek feltárására irányul.

4 Az ilyen irányú kutatásban ugyanis metodikai elemnek tekintjük a téma sajátosságainak megfelelően kidolgozott településnéprajzi változásvizsgálatot is. A történeti-néprajzi igényű vizsgálat ugyanakkor szükségessé teszi a lezajlott településnéprajzi folyamatok föltárását is, amely a változásvizsgálatok folyamatvizsgálattá alakítását tette szükségessé. Dolgozatom megírásakor az a cél vezetett, hogy felvázoljam - a teljesség igénye nélkül - a fenti elvárásokból adódó elvi és gyakorlati problémák néhány kérdését. A településnéprajz alapvető elvi (terminológiai, szerkezeti stb.) kérdéseinek rögzítése után, egy dél-gömöri kisközség 20. századi településnéprajzi viszonyainak kialakulását és e századi változásait követjük nyomon.

5 1 A kultúra mozgásával és a változásvizsgálattal kapcsolatos kérdéseket ld. BARABÁS Jenő, 1963. 97-100.; DANKÓ Imre 1975.; GUNDA Béla 1944. 373- kk.; GUNDA Béla 1958. 567-77.; GUNDA Béla 1963. 117.; UJVÁRY Zoltán 1969. 163-64. 2 Kutatástörténeti jelentőségét tekintve kiemelkedik a kultúra változását vizsgálóknak sorából BOROS Margitnak a falusi ruházatról írt, és különösen TÁLASI Istvánnak az állattenyésztés körében készült munkája. (BOROS Margit 1936. 136-40.; TÁLASI István 1942. 203-20.) A felszabadulást követően jelentős munkaként tartjuk számon KRESZ Máriának népi díszítőművészetünk alakulásáról és SÓLYMOS Edének a halászatban lejátszódott változásokról írt munkáját. (KRESZ Mária 1952. 10-43.; SÓLYMOS Ede 1952. 112-26.) vö. DANKÓ Imre 1975. 157-8. 3 Vö. DANKÓ Imre 1975. 153-162. Uo. Id. a kérdéssel kapcsolatos irodalmat. 4 A komplexitásra és a történetiségre való törekvés az elmúlt évtizedekben mindinkább jellemzővé vált településnéprajzi kutatásunkban. Ld. ehhez TÁLASI István 1955., 1972.; BÁRTH János 1976-78. 237-261. 5 Dolgozatom nagy hányada részlet „Szuhafő településnéprajza" c. kéziratban levő munkámból, így számos - a településre és a beltelekre ható - tényező (földrajzi viszonyok, történeti múlt, határhasználat és a gazdálkodás rendje, településszerkezet stb.) vizsgálata ehelyütt csak vázlatos lesz. Magának a belteleknek mint üzemszervezeti központnak és településmorfológiai egységnek a bemutatása jelen dolgozatban nem feladatunk. A témánk szempontjából szükséges részleteket közöljük, egyéb, ide kapcsolódó, az eredeti dolgozatban feldolgozásra került anyagra hely hiányában csak utalni fogunk.