Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

S. Lackovits Emőke: Egy hagyományos kézfogó és lakodalom változása Kalotaszentkirályon

a lakodalmi és a hériszes ebédnél az étkek felszólásakor és a szakácsasszonynak való pénzgyűjtéskor. A vőférek lánytársai voltak a nyiszorólányok: Lovász Nagybandi Erzsi és Vincze Jancsi Mari, a vőlegény szüleinek szomszédai. Tevékenységük a vőférek tevékenységéhez kapcsolódott, az ő munkájukat segítette, önálló szerepkörük nem volt. Segédkeztek az étkek felszolgálásában, résztvevői voltak a vőlegény kíséretének. A lakodalom előkészületeiben és utómunkálataiban a többi rokon női vendéghez hasonlóan részt vettek, tehát már nem voltak rokonai a vőlegénynek, de rokoni szerepkörben tevékenykedtek. Ezeket a feladatokat a menyasszonyos háznál 6-10 legény és leány látta el, akik a család rokonságához tartoztak. A menyasszonyos ház tisztségviselői között kiemelt helye és szerepe volt a bekísérő vagy pártás lányoknak. Öltözetükkel a menyasszony lányságát képviselték, és kíséretét alkották. Jelenlétük emelte a lakodalom pompáját, szerepük a menyaszszonynak a vőlegényes házhoz való beköszönésével végetért. A menyasszonyt lányként vigyázták, de amikor ő az asszonyok sorába lépett, elváltak tőle. Csak kísérők és nem aktív cselekvők voltak. A menyasszonnyal nem mindig álltak rokonságban, a legjobb lánybarátnői voltak. Végezetül elmondható, hogy a vőlegényes ház legényvendégei között a „vőférek" voltak az első legények, a „nyiszorók az első leányok. A menyasszonyos ház legényvendégei között első legényeknek számítottak a vőfély szerepét betöltők, a lányok elejének pedig a bekísérő lányok. Ha rangsoroljuk a legény- és lányvendégeket a két házat együttvéve, akkor valamennyi legény között a „vőférek" és valamennyi lány között a bekísérő lányok voltak az elsők. TAKÁTS Sándor, APOR Péter, RETTEGI György a XVI-XVIII. századra vonatkozóan egyaránt említik, hogy a lakodalomnak megvoltak a legfőbb tisztségviselői, akik irányították az eseményeket, felügyeltek rendben való lefolyásukra és képviselték az örömszülőket, valamint a menyasszonyt és a vőlegényt. Ez főrendi és köznemesi lakodalmakban egyaránt így volt. A tisztségviselők elnevezése előképe volt a későbbi elnevezéseknek. A lakodalom szereplői között külön csoportot alkottak a leányok és a legények, valamint a házasemberek, az asszonyok és az öregek. A leányok és a legények alkották a lakodalom teljes menetében a fiatal pár kíséretét. A leányok egy része a menyasszony köré csoportosult, a siratóban a lányságát búcsúztatva, majd kibúcsúzása után asszonyi otthonába kísérve. A legényeknek. a lakodalomhoz méltó hangulat megteremtésében volt központi szerepük, a vendégsereg összefogói voltak már a vendégek egybegyűjtésének idejétől kezdve, egészen a lakodalom végeztéig. De ők voltak az éneklésben és a táncban is az élenjárók és a kezdeményezők. Minden alkalommal a lakodalmi menet élén haladtak, a mulatozások közepette a zenészeket irányították és felügyeltek rájuk. Utóbbiban a fiatal házas férfiak is besegítettek, pl. vasárnap hajnalban az elfáradt zenészeket Szőke Ferenc erélyesen felébresztette és nótát húzatott velük. Feltehető, hogy a legények általi zajkeltésnek - pl. a tapsolás, a rossz edények összeütögetése - korábban bajelhárító szerepe volt. A tevékenység megmaradt, de célja már ismeretlen. A lakodalmas menet közepén álltak a házasok. A lakodalom egész folyamatában középen helyezkedtek el: a mulatságban aktívak voltak, a rögtönzésekben élenjárók: pl. csak ők csújogattak a lakodalmas menetben.

33 Házas ember, vagy asszony 33 Itt említek meg néhány, ebben a lakodalomban hallott csújogatást: ,,már az esküvőre menet és jövet, a menyasszony kísérésekor, kontyolóba menet.. . mindenki csújogat, aki nem szégyelli..." „Kinek piros a ruhája Kukorékol a p . . . ja." 7

l6