Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Vajda Mária: A parasztság szerelmi életének kutatása
nosságokban hasznosítható útbaigazítást ad népünk szerelmi életének múltjáról. Érinti azt is, hogy a babonák adta magyarázatok, következtetési lehetőségek is legtöbbször szerfölött bizonytalanok, hézagosak, hiszen sokszor éppen a mágikus hiedelmek jobb magyarázatáért kellene népünk szexuális életéhez fordulnunk. A magyar parasztság szerelmi, szexuális életének kutatását Ortutay négy egymáshoz szorosan kapcsolódó problémakörben vázolta fel: fiziológiai kérdések - lelki problémák - társadalmi, szociális kérdéscsoport - történeti problémák. Bár ORTUTAY csak nagy vonásokban vázolta fel a kutatandó terület problémakörét, a felvetett kérdések mindegyike magával hozza újabb kérdések láncolatát, és kutatásra inspirál. Ennek ellenére az eltelt több mint négy évtized során a magyar néprajzi szakirodalomban nem született ilyen komplex vizsgálatot felmutató munka, s az idevonatkozó részeredmények is nagyon egyenetlen és szegényes képet mutatnak. A Magyarság néprajza IV. kötetében a „Szokások" fejezetben „Ifjúkor", „Házasság" címszó alatt foglalta össze SZENDREY Ákos a magyar néprajzi kutatás idevonatkozó addigi eredményeit.' Azonban éppen összefoglaló jellegéből következően magán viseli a korábbi irodalom fogyatékosságait, szemléleti és mélységbeli hiányosságait. Jellemző pl., hogy a „Házasság" címszó alatt a szerelmi, szexuális szokások közül csupán a szerelmi varázslásokkal foglalkozik. A népi társadalom tudatos, helyszíni gyűjtésen alapuló vizsgálatának megindulása FÉL Edit nevéhez fűződik. „A magyar népi társadalom életének kutatása" 8 című tanulmányában kritikai összefoglalását adja a családkutatásnak, a népi társadalom alapjának, gyökerének feltárására irányuló tudományos munkáknak. A legkisebb társadalmi csoport, a család vizsgálata az etnológiai kutatásokban 1 ' mindig előtérben állt, s alapvető kérdésként kezelték, hogy miképpen jött létre a család, s vannak-e az emberi együttélést tekintve a családnak előzményei. Bár a családnak fiziológiai alapja a szexuális élet, ennek kutatását teljes mértékben mellőzték a kutatók, s főként a családnak mint strukturális egységnek a funkcionálását erősen befolyásoló gazdasági és társadalmi viszonyok vizsgálatára tevődött a hangsúly. Jelentős eredmények születtek a család alapvető kritériumának tekintett házasság céljával, fogalmával és létrejöttének formáival kapcsolatban 10 (rablás, lopás, szöktetés, vétel, próbaházasság, levirátus, szororátus, vőség intézménye stb.), a há7 A Magyarság Néprajza IV. k. Budapest, é. n. 170-210. 8 FÉL Edit: A magyar népi társadalom életének kutatása. Budapest, 1948. 9 Az idevonatkozó kutatások jó összefoglalását adja SZABÓ László: A magyar rokonsági rendszer. Debrecen, 1980. Az utóbbi időben a szociológiai kutatásokban is előtérbe került a család vizsgálata. L. pl. SAS Judit: Életmód és család. Az emberi viszonyok alakulása a családban. MTA Szociológiai Kutató Intézet Kiadványai. Budapest, 1973; Család és házasság a mai magyar társadalomban. Budapest, 1971. 10 BODROGI Tibor: Társadalmak születése. Budapest, 1962; JANKÓ János: Kalotaszeg magyar népe. Budapest, 1892; FÉL Edit: Egy palóc házasság előtti szokásról. Ethnographia 1941. 250260; uő.: A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson. Budapest, 1944; GUNDA Béla: Gyimesi csángó rokonsági elnevezések. Magyar Nyelvőr, 1949.231-234.; MAKOLDY Sándor: A nőrablás szimbolikus maradványai hazánkban. Ethnographia 1921., TAGÁNYI Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. Budapest, 1919; Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Budapest, 1936; GYÖRGYI Erzsében: Házasságkötés és szokásköre a bukovinai székelyeknél. Néprajzi Közlemények. 1962.
