Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bereczki Imre: Adatok a Óberettyó-mente pásztorainak szellemi életéhez

körösladányi Kórhányban Sánta Sándor juhász az ecsegiek által dalolt dallamra dalolta a Szűcs-Vígh-Kádár meg a Bálint-Kegyes-féle részt. Itt világosodott ki, hogy miért verték meg a csendőrök a juhászt. 1966-ban a Nagykunsági Állami Gazdaság bokrosi üzemegységében Vígh Sándor juhász a szövegben kihangsúlyozta a vagyoni-társadalmi különbségből adódó áthidalhatatlan ellentétet, s a juhászlegény kivégzése után a kisasszony elmegy a faluvégi cigányasszonyhoz jövendőjét megjósoltatni. Az egészből látszik az új meg új alakítás, s a végén a műdalszerző hatása, aki szerint a cigány nem maradhat ki a dalból. A zenészek közül első helyen kell említenünk a bőrdudásokat. A keviek közül Tulok Balogh mellett Pozsár Józsi nevét említették. Az utóbbiról közelebbi adatunk nincs. Tulok Balogh kedves tartózkodási helye a Putri csárda volt. A keviek szerint ha nem volt vendég a csárdában, felakasztotta a dudát, az zenélt, ő meg járta rá. Ez az 1870-es években lehetett. Akkor volt virágában a Putri. Mióta Bige József feltámasztotta halottaiból a bőrdudát, nem is tűnik olyan lehetetlennek Tulok Balogh produkciója. A bőrduda a benne levő levegőtől akkor is szól, ha nem fújják. A Putri csárdát így írta le Finta Péter: „A fődbe vót süllyesztve, mint a tyúkverem. Embermílynyire ásták úgy, hogy a belőle kikerült fődet a fal tövire vertík. Három lípcsőn lehetett lemenni a konyhába. Itt állott a nagy ivóasztal. Mellette lókus. (Lóca. B.) A konyha meg a ház közepin ágas tartotta a szelement." Ez arra enged következtetni, hogy nem volt lepadlásolva. Kis ablakát nem lehetett kinyitni. Ha kinézett rajta az ember, a kocsinak csak a kerekét látta. Ott volt közvetlenül a Berettyó-gát tövében, ahogy nyugatról délnyugat felé kanyarodik. A Barát iaponyag lábánál. Az 1890-es években már csak a vásárban mutogatta a tudományát egy-egy árva dudás. 1942-ben szóbakerült Kádár Gyuláéknál, hogy unokaöccse, Ferenc elkészíti a kutyabőr dudát. Gyula bácsi hajlandó is lett volna feláldozni Lupa nevű kutyáját, de a háborús események miatt nem került rá sor. Számukhoz képest nagy százalékban fordulnak elő a pásztorok közt zenészek. Mégpedig a fúvósok. Előzőleg saját szórakoztatásukra játszanak. így tett I. és II. Kádár Ferenc, Finta Péter, Füzesi János és Mihály, a vésztői Hunyadi János, a ványai Szűcs Zsigmond, Gyányi László, Dékány Zsigmond. Közülük többen olyan fokra vitték a zenélést, hogy bevették a helyi zenekarba. így volt II. Kádár Ferenc, II. Füzesi János. Többen a magukgyártotta bodzafurulyán kezdték. Az első háború végéig a hegyvidékről lelátogató oláhok által készített hosszabb furulyát is használták. Hogy a hosszú furulya elterjedt vidékünkön, azt nem állíthatjuk, mert csak egy bizonyíték van rá. Gyűjteményemben van egy gondosan megmunkált, kalligrafikus betűkkel szignált példány. Rajta N F betűk, a tulajdonos Nánai Ferenc neve. Az adományozó szerint Tolna megyéből került Ványára. A név után következő 1834-es szám a készítés éve. I. Kádár Ferenc - Gyula fia szerint - náddudán, klarinéton és hegedűn játszott. Csudaballán töltötte fiatalságát. Egyszer egy hétig játszott Ványán bandában, de ha a részegek az apját szidták, kidobta őket a kocsmából. Ezért nem kellett muzsikásnak. Bálán is meg másik szolgálati helyén, Ritkaborzon is bőségesen volt nád. Megtanulta a nádduda készítését. A rajta való játékot késő öregségében is folytatta. Legidősebb fia, II. Kádár Ferenc is játszott klarinéton a gulya mellett. Mint jól muzsikáló fiatalt hallotta játszani a Fehér Ló prímása, az öreg Csekő Imre. Bevette a bandájába. Pár éve úgy emlékezett rá unokája, IV. Kádár Ferenc, hogy sokkal jobban játszott fiánál, III. Kádár Ferencnél, akit a népművészet mestere rangjára minősítettek.