Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon

A természeti meghatározók között a Tisza folyó a történelem előtti időktől fogva jelenlevő, elsődleges jelentőségű éltető és összetartó erő. A folyó hatása úgy, mint életlehetőség, mint nyersanyag forrás, mint közlekedési, teherhordási út és eszköz messze túlterjed vizsgált területünkön. Ez a szerep a technika fejlődésével fokozatosan visszaszorult, de végül is nem háttérbe. A honfoglalást követő századokban a Tisza nem választó vonal, hanem összetartó kapocs volt jobb és bal partja között. A nemzetségekhez hasonlóan az egri püspökség a folyó mindkét partján foglalt, vagy kapott birtokokat, és az egykori Tiszafüredi járás, mint közigazgatási egység is összekötötte a Tisza mindkét partjának településeit. A természeti környezet alakításán túl jelentős hatása van a Tiszának egyes nyersanyagok, így építési anyagok szolgáltatásában is. A nád, a sás, a vessző archaikus építkezési viszonyok között volt jelentős, de közvetve a folyó révén juthatott a közelében élő népesség az erősebb, nagyobb teherbírású anyagokhoz is. A Tisza folyása képezte vízi út a jelenkor közlekedési, szállítási eszközeinek elterjedése előtt felbecsülhetetlen jelentőségű volt. A folyó, mint természetes szállítási lehetőség, a különböző faipari, kőbányászati termékeket juttatta el a területünkön levő kikötőkbe, révekbe. Témánk szemszögéből elsőrendű fontosságúak a tetőszerkezeti ele25. kép. Faoszlopos tornác lécráccsal, „ámbitus kerítés"-sel, 1889. Poroszló, Kossuth L. u. 2$.