Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Viga Gyula: A kecske kultuszához

(bock) jelentéshez kapcsolódik. (Nem zárható ki azonban a kettő nyelvi és jelentéstani összekapcsolódása!) Felbukkan szóösszetételekben a geda is: a Fejér megyei Válón kukoricamorzsoló geda a neve annak a négylábú széknek, melynek eleje vasszögekkel van kiverve, s melyet a kukoricaszemnek a csutkáról való leválasztására használnak.

82 (Kecskeformája adhatta az eszköz nevét?) Az egész országban ismert az olló, olló fa kifejezés X-alakban összeerősített, különféle rendeltetésű - főleg szelementartó - fa ágas megjelölésére. BÁRCZI Géza szerint a ,vágóeszköz' és a ,fiatal kecske' jelentésű olló azonos eredetű.

83 A két jelentés elterjedési területe ma már eltérő, a szótani elemzésen túl kapcsolatuk nem is egyértelmű. Hogy az egybeesés nem véletlen, azt talán az is jelzi, hogy a román népnyelvben is azonos a neve a szelemengerendát tartó ollóágasnak és a fiatal kecskeollónak (Capraolis).

84 Nem lehet munkám feladata a kecskével kapcsolatos nyelvészeti adatok elemzése. Feltétlenül szükségesnek tartom azonban exponálni azt, hogy a nyelvünkben rendkívül nagy számban felbukkanó igei, főnévi jelzős alakban szereplő kecskeadatok sokasága - a nyelv eszközeivel - az állat ismeretének korai voltát hangsúlyozza. A problémát azonban lényegesen tágabb aspektusban kellene vizsgálni. Az itt felsorolt adatok számottevő része az európai nyelvek jelentős részében fellelhető. Pl. az említett madárnév, a kecskefejő (caprimulgus) tükörszóként szerepel a német, angol, francia, orosz nyelvben.

85 Bár a legáltalánosabban a növény- és állatnevek terjedtek el, de hasonló módon fellelhetők a többi kifjezések is.

86 Az itt fesorolt adatok, hacsak felszínesen is érintették a problémát, talán alkalmasok annak igazolására, hogy a kecske - az állattartás mellett - a kultusznak és a nyelvnek is a legmélyebb rétegeibe tartozik. Ha ez nem is igazolható konkrétan datálható történeti adatokkal, az adatok gazdag variációs skálája feltétlenül a korai volt jele! A nyelvi adatok végén még két problémát kell említeni : i. Nagyon szegényes népünk nyelvében a kecske testrészeinek, anatómiai jegyeinek megjelölésére szolgáló szókészlet. Csupán a szakáll, s az áll alatti lebenyek megjelölésére szolgáló csengő, gyöngy, cakk, szak, bögyögő kifejezések sorolhatók ebbe a nyelvi rétegbe, az általuk jelölt anatómiai jegyek viszont csak a kecskére jellemzőek. 2. Névtudományi szempontok miatt érdemel említést, hogy a Kecskés tulajdonnevünk vezetéknévként a XVI-XVII. században már elterjedt.

87 A hazai névadási szokások korai stádiumában is felbukkan azonban a Kecskés alak keresztnevek mellett, már a XIV. századtól,

88 kezdetben feltehetően ragadványnévként, vagy gúnynévként. KÁLMÁN Béla szerint a név kecskepásztort vagy kecskék tulajdonosát jelenti.

89 Századunkban igen elterjedt a Kecskés ragadványnév. Ez már elsősorban az állat birtoklására utal, s a vele megjelölt személyeket általában a falvak szegényemberei között kell keresnünk. Bár él még a ragadványnév pásztorfamíliák megjelölésében is,

90 többségében azonban már a társadalom perifériájára szorult embereket jelöli ,s olyan idő82 Lukács László szíves közlése. 83 BÁRCZI G., 1975. 3., 4584 DAMÉ, F. 1901. 189. (Ráduly Emilnek köszönöm az adatot.) 85 Vö.: DUDICH E., 1958. 171. 86 A román nyelv kecskével kapcsolatos növényneveihez vö.: PANTU, Z. 1929. 87 SZARVAS G.-SIMONYI Zs., II. 144. 88 SZAMOTA I.-ZOLNAI Gy. 466. 89 KÁLMÁN B., 1961. 37. 90 VAJKAI A., 1959. 42.