Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Viga Gyula: A kecske kultuszához

VIGA GYULA A KECSKE KULTUSZÁHOZ Az európai és a magyar folklórban a kecske alakja, s a hozzá kapcsolódó szokások és hiedelmek a néphagyomány saját vonulatát képezik. Az állat megkülönböztetett szerepe az antikvitás kultuszaiban gyökerezik, melyek szerint a kecske az istenek atyja, Zeusz táplálója volt, a jólét és a bőség hordozójának tartották, s nem véletlenül kecskeszarv a „bőség szaruja".

1 A germánoknál már 748-ból van adat a kecske halotti áldozatként való felhasználásáról. Ennek nyoma tovább él a németországi és svájci népszokásokban is. Az északi germánoknál a kecske alakja fontos része a karácsonyi ünnepnek és kecske a neve aratáskor az utolsó kévének is.

2 Egyes vidékeken július 25 (Jakab napja) a kecske ünnepe. Ilyenkor virágokat akasztanak a kecskére, elvezetik a templomhoz, megölik, vére a szexuális varázslatokban, s a népi gyógyászatban kap szerepet. Kapcsolatban áll a kecske ősi termékenységvarázsló rítusokkal is. A germán hagyomány Donor isten állatának tartotta, mely - a mitológia szerint - az istenség kocsiját húzta.

3 Többször felbukkan a kecske a keresztény szentírásban is. Pl. Jákob fia, Juda menyének, Támárnak a szerelméért egy kecskegödölyét ígért. Mikor Ézsau majorátusát átadta Jákobnak, az utóbbi mellét és kezeit kecskegida bőrével fedte be, hogy vak apját megtévessze.

4 A termékenység- és bőségvarázslat és szimbólum mellett fontos szerepet kapott a kecske, illetve az állat egyes testrészei, vére, szőre a népi gyógyászatban is. Ha valamelyik állattól származó termék a gyógyszer szerepét tölti be, akkor a kecskétől származó a legerősebb gyógyszerként ismert, melyet a legnagyobb csapás ellen is sikerrel alkalmaznak.

0 A kecske a népi orvoslás leggyakoribb állatai közé tartozik.

0 A termékenységvarázslattal hozható kapcsolatba, hogy - bár mindenféle gyógyászatban használják a kecskét - főleg szexuális problémák gyógyításánál volt egykor nagy szerepe.

7 MOSZYNSKY Kazimierz szerint a kecske azért foglal el fontos szerepet a néphitben, mert a földművelő eurázsiai népek legkorábbi háziállata A magyar néphitben és népszokásban a kecske funkciója azonos volt a fentebb említettekkel. Néprajzi irodalmunkban - főleg UJVÁRY Zoltán kutatásainak eredményeként - a kecske népszokásbeli szerepének feltárása jutott legmesszebb, 1 WOLSKI, K. 1976. 127. 2 Handwörterbuch des deutsches Aberglaubens IX. 912-913. 3 Handwörterbuch... IX. 914.-915. 4 LÓNYAI G-, 1910. 55 WOLSKI, K. 1976. 128. 6 Handwörterbuch . .. VII. 808. 7 Handwörterbuch . . . IX. 925. 8 Idézi: FERENCZI I.-UJVÁRY Z. 1962. 131. volt.

8