Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához, a tiszafüredi táltoshoz fűződő hagyományok

gelte, hogy megmutatta a nagyságos uraknak, hogy ű is tud valamit, elengedte a lovakat, elvette onnan a szemit."

113 Fürge, gyors járású ember volt még öreg korában is. Járt róla az a hír, hogy felhővé változtatja magát, úgy megy, hogy a széllel versenyzik. „Gyorsan tudott menni, hamar, mint a szél. Ö ott vót, ahun akart. Ha a könyvét nem lopták vóna el tülle, mondta, hogy nem járna a fődön."

114 Az egyik karcagi ember cseléd volt Kócson. Amikor megismerkedtek, „egybül azt kérdezte tüllem, nem mennék-e el vele a Golgotára, ahol a Jézus Krisztus szenvedett? Azt mondta, egy éjszaka megjárjuk. Este 9 órakor elmegyünk, oszt reggel a török szultánnak elhozzuk az ebédjit (nevet). Mert egy hordóba elmegyünk. De nem mertem belemenni, féltem, hogy valahol leesünk, oszt ott maradok."

115 Más szemtanúja volt annak „hogy Pénzásó Pista eltűnt. Mint a kámfor. Beszélgettünk vele, na, kalapot emel, lép egy párat, arra a csinált úton, hát, mán nincsen sehol. Apám meg mongya, na, most van rajta a szellem".

m Egy csegei ember szerint a táltoskönyvét használta, tudott változni,

117 és ezt a képességét másra is át tudta vinni, még állatokra is. „Apám ment nagyapámmal a vásárra, tehenet venni. Pénzásó Pista is eljárt a vásárokra, . . . hajcsárnak. Mikor megvették a tehenet és jöttek haza, megszólalt Pista bácsi : hallod-e fiam, Imre, gyere, otthon leszünk egy pillanat alatt. Én nem megyek, mondta apám. Gyött egy forgószél, őtet a tehénnel együtt felkapta, eltűnt a forgószélben, ö mán otthon vót rég, mire apámék hazaérkeztek."

118 Szeretett másoknak segítségére lenni, ha valakinek valami igen gyorsan kellett, ajánlgatta is, hogy ő meghozza. „Czinege Lacinak eltört a pipája. Ott aludt az öreg a dikó alatt. Kérdi, mi a baj? Mondja Laci, eltört a pipám. Hát, azon ne múljon, adjon pénzt, mert még a gyerekeket is magázta, oszt mindjárt itt leszek. Napfeljöttkor elment, oszt hétre mán vissza is jött a két pipával Debrecenből."

110 Máskor gyerekágyas asszonynak vitt rétest, aki Ohat alatt lakott. „Mire odaért, még ki se hűlt a rétes ... tíz perc alatt mán vissza is jött. Kért Magdolnától egy fejrevaló kendőt, hogy öregszülémnek bizonyítani tudja, valóban járt a lányánál. Azt a kendőt meg Öregszülém vette a lányának."

120 Egy másik asszonyt ecettel segítette ki, mikor az a babot nem tudta emiatt elkészíteni. „Adja az üveget, meg a pénzt, hozok. A; nem ér vissza tizenkettőre. De csak elindult. Ment, szaladt a Patkóstól, alig fordult anyám, mán nem látta. Negyedóra múlva vissza is jött."

121 Sokszor a felajánlott szekerezést azzal utasítja vissza, hogy ő gyalog hamarabb odaér. „Plesku Jánostól szekéren mentünk a Pipagyújtó csárdához. Hívtuk Pista bácsit, gyöjjön velünk. Nem rázatom magam a kocsival, mondta. Mikorra odaértünk, mán világos vót a csárdába, Pista bácsi ott ült a padkán. Igaz, út közben megálltunk a Patkósnál egy pohár borra, de nem időztünk sokat. Vót köztünk idősebb ember is, aki azt mondta, hát, ennek ördögi van."

122 Tudására azonban igen vigyázott Pénzásó Pista, nem árulta el, hogy teszi, „míg látták, ment gyalog, mikor meg 113 Fekete S., 72. é. (1976. febr. 22. - magn. felv.) 114 Rékási S., 86. é. (1976. febr. 6. - magn. felv.) 115 Kun S., 79. é. (Karcag, 1976. júl. 21. - magn. felv.) 116 Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz, Tiszafüred - Csalog Zs. gyűjtése. 117 Barta L, 7j. é. (1975. dec. 12. - magn. felv.) 118 Tokaji Kné, 72. é. (1976. jan. 15.) 119 Molnár S., 74. é. (1976. jún. 4.) 120 Lajtos K., 76. é. (1975. szept. 18.) 121 Hajnal L, 89. é. (1969. okt. 23.) 122 Pásztor L., 77. é. (1975. okt. 2.). A nevezetes szekerezés, mint egy másik szemtanú állítja, 1931ben volt (Lajtos K., 76. é. 1975. szept. 18.).