Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon

18. kép. Egyablakos ollótalpas tetőszerkezettel. Poroszló, Földvár u. 29. mányát őrizve. Kőkeretes ablakokat csak a gazdagabb községekben, Tiszanánán és Sarudon figyeltünk meg. A legrégibb ilyen ablak készítési ideje 1858 (Tiszanána), utolsó dátumunk pedig 1880. A kőkereteket demjéni kőfaragók készítették és szállították a helyszínre. A kapcsolat kézenfekvő, mert Demjén is az egri püspök birtoka volt, a kőfaragók pedig az uradalommal kötött szerződés értelmében dolgoztak. Sarudon, Tiszanánán és Kiskörén a homlokzatot kosáríves, beépített kiskapu is díszíti. Megjelenésük első időpontja 1868 (Tiszanána), de még 1935-ben is divatban van (Kisköre). Az egyenes ágasfával szerkesztett házak oromzatát növényi anyagokból (nád, vessző, napraforgó szár) fonták, tapasztották és meszelték. Archaikus az oromzat, a „fürfal" díszítési módja Pélyen, ahol az egyszerű, tapasztott felületen a padlásluk keretét és az oromzat szegesét hamus mésszel húzták ki, s így galambszürke lett. Feltételezhetjük, hogy ez a módszer az ágasfás oromzatok időszakából maradt meg. A deszka oromzatok alkalmazása is a tutajozással függ össze, így elvileg a XVIII. század közepe óta készülhettek. Erre vall egy 1753 évszámos ház Pélyen, melyről a hagyomány tudósít. Ezek az oromzatok egyszerűek voltak, díszítésük csak jóval később kezdődött és területünkön - mint az egész alföldi nagytájon - minden faluban elterjedt. A legkorábbi példát Tiszanánáról ismerjük 1858 évszámmal, de egyes falvakban csak később jelenik meg. Pélyen például csak 1900 körül kezdték a deszka oromzatot díszíteni, „cifrázni", de 1920 után visszatért az egyszerű oromzat divatja. A legszebb, leggazdagabban díszített oromzatokat Tiszanánán írtuk le: a sima, állóhézagos deszkák fölött, az oromzat háromszögében napsugaras motívummal (1858-1868). Ezeket a házakat jómódúak építhették, akik később valószínűleg