Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
A. Püski Anna: Kátai Gábor krónikás könyve
Én Kátai Gábor meg házasodtam 1828ha December io dik napján eskettek meg Vintze Sárával Darotzi tisztel i82ç)be Július i első napján estve nyóltz órakor olyan 6. Föld indulás volt hogy a várasházánál a tsengetyü meg szóllak és a juharangok a szegen meg szóllaltak akkor 18 A Leányom Sofia született 1829 October 9dik napján akkor őszszel le esett a hó November i6dik napján 1830ha lett olyan tél hogy az akkor élő öreg emberek sem láttak olyat soha mert karátsontól fogva vagy élyel vagy nappal mindég esett a hó mátyás napig volt olyan hideg tél hogy az ember majd küvé fagyott ha ki ment a házból Április első napján veszett el a hó egészen 19 mingyá lehetett szántani szörnyű nagy árvíz lett akkor még pedig hirtelen egy nap egyélyel a város alá jött az egész vízből nem maratt egyéb ki az apavára domb 20 környéke oda szorult a gulya a városról lábókonn Portzió szénát hortak neki úgy tartották míg szűnt a víz azután ki úsztatták és Pusztát árendáltak mindenféle jószágnak elment 4 gulya, 5 ménes, 2 ökörtsorda, 3 tehéntsorda Akkor Esztendőben voltam tizedes 7. 183idik Esztendőben volt a Pestis kezdődött Augusztus elején és igen sürüen holtak September utólyáig kezdődött a, 9dik és a második tizedbe legelőször 21 Gábor Fijam született abban az esztendőben October 4dik napj 22 Megholtak pedig a Pestisben ezerháromszáztizennyóltzan i834be május, 23dikán történt délbe 12 órakor olyan szomorú eset amilyen itt nem történt soha mert szörnyű nagy szélfútt a tüz támatt a Benesótzki udvarán és által ment a városon a déli város kertyéig az is meg igett megigett a városunkban hatszáz tizenhét ház és 2500 18 SELMECZI 1956, 23. „...nagy riadalmat keltett az 1829. évi érmelléki földrengés Karcagon, ahol Réthly összegyűjtött adatai szerint a Hazai Tudósítások arról számolnak be, hogy ,,e 'f. Július i-ső napján reggeli 3 óra tájban sokan, kik már akkor felkeltek, vagy ébren voltak, a földnek bizonyos halforma s eleven érezhető mozgását vették észre, melly egy meglehetős kemény lökés által végződött. 8 órakor 22 minutakor, kb. 40 pertz tájban estve újra tetőpontos mozgásba jött a föld és habzott 4 egész percig, melly után egy-két szempillantás múlva délkelet felől egész nyugatig tartva egy mennydörgéshez hasonló tompa morgást és bizonyos éles sziszegést hallatott, midőn ugyan azon időpontban a mondott arányzás szerint egy kemény lökés és azt ellekezőleg visszalökés történt, hogy az épületek 'fedelei tsikorogtak, némelyek, különben is megijedt és megszédült emberek a földre estek és a toronybeü vigyázók 20 ölnyi magasságra a föld színe felett annak olyan ingadozását tapasztalták, mintha el akart volna dőlni. Egyébiránt ez az egész jelenség semmiféle kárt nem okozott." A leírás alapján könnyen ráismerük a Mercalli-Cancani-féle fokbeosztás 6. fokozatú rengésére." 19 SZENTESI TÓTH 1940, 54. „1829-ben amikor leesett a hó, 21 hétig volt látható a földön." 20 Apavára egykori rétségi sziget Karcag határában, amelyet a Barsa nembeli Apaj, békési földesúr erősített meg bizonyára egyszerű palánkkal oda menekülve a mohi csatavesztés után. KARÁCSONYI 1896, 44. GYÖRFFY Gy., 1974, 7. 21 Kátai Gábor az 1830-31-es nagy kolera járványra utal. 22 Kátai Gábor (Karcag, 1831. okt. 4. - Kunszentmárton, 1878. február 28.): gyógyszerész, orvos, természettudományi író. Tanulmányait a pesti és bécsi egyetemeken végezte. 1860-tól - megszakításokkal - huzamosabb ideig Jász-Nagykun-Szolnok vm. főorvosa volt. A Természettudományi Társulatnak 1860-tól másod-, 1865-től első titkára. Az 1873. évi kolerajárvány idején kormánybiztos. Számos népszerűsítő cikke jelent meg, elsősorban az Orvosi Hetilapban és a Természettudományi közlönyben. A Földtani Társulat tagja volt. Magyar Életrajzi Lexikon, Bp. 1967, 876.
