Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

A. Püski Anna: Kátai Gábor krónikás könyve

A címlap keltezése az elemzett kéziratos könyv keletkezésének dátuma is egyben. Azonban a krónika az 1700. évig tekint vissza, s annales szerű feljegyzései is 1797-től kezdődnek, ami arra utal, hogy a szerző, Kátai Gábor munkájához korábbi feljegyzéseket is felhasznált. A krónika jellegű kéziratos könyvek tematikájának meghatározására már korábban is történtek kísérletek. BELLON Tibor a Túrkevén fennmaradt három hasonló jellegű kéziratos mű közül Kun Áron feljegyzéseiből és egy Koós Andor által őrzött krónikából közölt részleteket és tett a Nagykunságra vonatkozóan általánosító megjegyzéseket.

3 BELLON hangsúlyozta, hogy ezeket a „kéziratokat döntően a gazdálkodás fontos eseményeinek rögzítése hívta életre. Krónikás hűséggel rögzíteni a termelés eredményeit és körülményeit - volt a cél. . . ... a bejegyzések arányai tükrözik a termelés szerkezeti arányait, s ezek változásait is nyomon lehet e feljegyzésekben követni ... Jellemző, hogy az állattartás és a földművelésen belül a szemtermelés adatai dominálnak, ezek az állandóan visszatérő témák. Pásztorfogadás, kihajtás, beszorulás, pásztorbérek, dög, jószágvételek és -eladások, földművelésben pedig aratási hírek, s a gabonatermesztéssel kapcsolatos közlések dominálnak. Ez pontosan megfelel annak a képnek, hogy a Nagykunság egész területén döntő volt a gabonatermelés, s minden más kultúrnövény háttérbe szorult, gazdasági jelentősége nem vagy alig volt."

4 Emellett a krónikák nagy számban tartalmaznak időjárási megfigyeléseket, de ezek minden esetben az agrármunkákkal vannak összefüggésben, az akkori mezőgazdaságnak az időjárástól, a természeti feltételektől való intenzív függésének bizonyítékaként.

5 A fentebb vázolt képet motiválják a nagyobb eseményekről szóló híradások, amelyek az esetek többségében tartalmazzák a szerzők azokkal kapcsolatos állásfoglalásait is.

c Végső soron a BELLON által rögzített műfaji jellemzők valamennyi hasonló paraszti krónikára érvényesek. Általános jellegük egyben megmutatja a műfaj kutatásának korlátait, illetve kijelöli az egyetlen lehetséges kutatási irányt - ti. a paraszti krónikák elsősorban egyedi mivoltukban, konkrét elemzéssel hasznosíthatók a néprajz számára, s az összehasonlítás közöttük legfeljebb az azonos éven belüli események viszonylatában lehetséges. Kátai Gábor krónikás könyve közlésekor alapvetően figyelembe kell vennünk azt a szempontot, hogy a hasonló munkák természetéből fakadóan a krónikás könyv nyelvi emlék is. Ezért a szöveget nem tördeltük szét az elemzés szempontjai szerint, hanem csorbítatlanul, dokumentum hűséggel közöljük, s a konkrét elemzést - mégha az olvasó számára zavaróan is hat - a jegyzetapparátusban végezzük el. 3 BELLON 1971, 167-176. Uo. 170, a szerző hangsúlyozza: ,,Három város anyagából válogattuk össze példáinkat, eléggé egységes kép alakul ki belőle." Sajnos sem a szöveg, sem a jegyzetek nem adnak felvilágosítást, hogy Túrkevén kívül mely városokról is van szó. 4 BELLON 1971, 171-172. 5 BELLON 1971, 169. 6 BELLON 1971, 170.