Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Szamosújvári Sándor: Az asszimilációs folyamat tükröződése az utódnévadásban

Sor- Név: Az előfor- Sor- Név: Az előfor­szám: dúlás szám: dúlás száma : száma : 1. Anna 15 8. Martha 3 2. Catharina 1 9. Rebecca 1 3. Elisabeth 2 10. Rozália i 4. Elisabetha 3 n. Sara 23 5. Helena 8 12. Theresia 3 6. Juliane 16 13. Susana 3 7. Maria 44 14. Zuzana 1 Az 1820 és 25 közötti időszakban használatos görög katolikus leányneveknél meg­állapíthatjuk a következőket. Ugyanezen időszakban a református leányoknál 3 névvel többet, 17 nevet használnak. Amikor megállapítjuk, hogy kevesebb az előforduló leánynév, még jobban szű­kül ez akkor, ha pillantást veszünk az egyes nevek változataira. Kimutatásunkban külön vettük az Elisabeth és Elisabetha, a Susana és a Zuzana neveket, valójában ezek egy névnek a változatai. Amennyiben a két-két nevet egynek vesszük a 14 név 12-re szűkül. A névsorba szedett nevek mellett igen sokat mond a névgyakoriság vizsgálata is. A következő táblázatban a fenti időszak leányneveiből az első tízet gyakorisági sor­rendbe szedtem, feltüntetve az előfordulás százalékát. Görög katolikus leánynevek, név gyakorisági kimutatása 1%20-iyig: Sorrend : Név: Névelőfor­dulás : % I. Maria 44 33-5 2. Sara 25 18,6 3­Juliane 16 12,9 4­Anna 15 12,1 5­Helena 8 6.5 6. Elisabetha 3 2.4 7­Martha 3 2,4 8. Theresia 3 2,4 9­Susanna 3 2,4 10. Elisabeth 2 1,6 A vizsgált időszakban 124 leánynév szerepel. Az 1. sz. grafikon ez időszak név­gyakoriságát kívánja érzékeltetni (egy személy: 0,806%). E vizsgálatokból túl sok következtetést azért nem vonhatunk le, mert aránylag kevés a született gyermek száma. A grafikon is jól szemlélteti nemcsak azt, hogy a vezető Maria közel kétszerese a népszerűségben követő Sarának, hanem a többi nevek helyét is érzékelteti. Meg­állapítható, hogy a görög katolikusoknál előforduló 4 leggyakoribb nevet megtalál­juk a reformátusoknál is, ha nem is abban a sorrendben, s nem abban az írásmód­ban. Látnunk kell viszont azokat a leányneveket amelyek jellemzőek, s a reformá­tusoknál nem használnak: Catharina, Elisabeth, Elisabetha, Helena, Theresia. Túl a nevek vizsgálatán érdemes az írásmódra is figyelni. Míg az 1820-as évig ószláv betűírást használnak a nevek bejegyzésére, ezt latinírás váltja fel.

Next

/
Thumbnails
Contents