Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Makoldi Sándor – M. Papp Gizella: Egy szuszék etnológiai elemzése

megválasztott forma között. Voltak olyan kialakított formák, hol az égitest pályájának több fontos pontját is rögzítették. A 19. ábrán a „visbeki menyasszony" ún. hunsír látható. Oldenburg, ÉNy-Németország, újkőkor. Itt a kőallé végén felállított négy nagy kőbálvány és a lemenő Hold pályaíve látható a nyári napfordulón. (R. MÜLLER nyomán). A 20. ábra: Az ún. „Tizenkettes csúcs" Halstatt mellett (Ausztria), nemcsak „órahegyként" használatos mindmáig, de a téli napfordulón jó lehetőséget nyújt a Nap járásának bemérésére is. (R. MÜLLER nyomán). Stonehengeben az oltárkő, mely a kör közepéről az egyik kapuban látszott, bizonyos időben egybeesett a napkelte pontjával, azaz a kőbálvány fejet kapott a ragyogó fénykoszorúban. (Fred HOYLE: Stonehengetől a modern kozmogóniáig. Bp. 1980.) Az utalások fokozásával, pl. ruha ráadásával a bálványt megszemélyesíthették és létre jöhetett a nálunk is ismert öltöztető madonna típus. Erre utal az előbbi „visbeki menyaszszony" elnevezés is. (Részletes elemzést lásd: PAP Gábor: Képkeretek - életkeretek. Művészet 1977/3.) Ezzel okolható meg az is, hogy miért szerepelhetett oly nagy fontossággal a szertartási ruhákon a „mágikus kereszt", hogy még ki is emelték más anyagból hangsúlyozva ábrázolásain (14. ábra.) - égi jelenségek törvényszerűségeit rögzítette. Ha ládánkra ilyen szemmel nézünk; (25. kép) alsó deszkáján a két félkör kapujában ott áll a jelenség, azonosulva a jelenséget figyelővel, vagy a félkörök belsejében két széthajló „hegy" alakú rácsozat között feltűnik valami, amit mi az előbb ágnak magyaráztunk (életnek), de toll is lehet, ami ősi fényszimbólum, mint a madár, (és ez az életet adó). A „hegyek" fölött pedig körpályán szakaszosan megjelölve a kis körégitestek. Tőlük a „hegy" jelen esetben is kaphat fejet, mint egy mezőkövesdi ládán. (K. CSILLÉRY Klára nyomán) 21. ábra. A körből kilépő rácsozott „hegyek" fejet kapva figurális ábrázolásként jelennek meg. „Ennek a gömöri-típusú és a múlt