Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon

újjáépítésére abból a célból, hogy a kvártélyos katonaságnak megfelelő szállás, istálló álljon rendelkezésére. Mintegy 10 hónap alatt kellett minden jobbágynak és zsellérnek az előírásoknak megfelelő lakást, istállót megépítenie, ellenkező esetben 1775-ben földet már nem fog kapni, és földje, rétje „új lakos jövevénynek fog adattatni". Kilátásba helyezi az uraság, hogy akinek háza, istállója megfelelőnek minősül, és a településrendezés érdekében mégis el kell bontani, az robot kedvezményt kap. Ilyen jobbágyot azonban a felmérés egyet sem talált, így a rendelkezés mindenkire vonatkozott. A rendezés előtti falu épületállománya erősen emlékeztet arra, amit az 1728. évi összeírásból rekonstruálni lehetett. A falu és utcaképeket tekintve helytelenítik, hogy a házak rendetlenül állnak a telkeken és a telekhez tartozó kert nem az udvarral összefüggően fekszik. Az istállók az utcára vannak építve, az udvar kerítése pedig az utca felé „ganaj vagy szalma garád", ami helyett nagy fákat kell ültetni. A faültetést a tűzvész elleni védekezésként, a tüzek terjedésének akadályozására szorgalmazzák és ez az intézkedés is aláhúzza a falu rendezési elvek racionális, gyakorlatias jellegét. Kárhoztatják azt a szokást, hogy az istállóból a ganajt, a trágyát az utcára hányják ki. A házakról sommásan jelentik ki az illetékesek, hogy „Tiszanánán leginkább nád falas bogárhátú viskók vannak", amit egy másik irat közelebbről is megjelöl. Ha valaki házat akar építeni, ne „padlás nélkül valót, vagyis bogárhátú házat" építsen, hanem az előírásoknak megfelelőt. Ez tehát a régi falu képe és lássuk most, mi volt a földesúr terve, aminek megvalósítására törekedett. Előbb említettük a településforma teljes megváltoztatását, . . #Sv'" 'X, - - —• ír. kép. Szelemenes, ollótalpas tetőszerkezet. Tiszanána, Lenin u. 144., XIX. sz. első fele.