Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Makoldi Sándor – M. Papp Gizella: Egy szuszék etnológiai elemzése

12. kép elképzeléssel, a két pólus között zajló történéssel ha hazai népművészetünkben is találkozunk, merjünk kozmikus viszonylatokra is gondolni! A 7-8-9. ábránk Indiából való. Ismerjük, hitviláguknak köszönhetően jelentésüket, amit mi európaiak csak túlságos leegyszerűsítéssel tudunk interpretálni: a 7. a világ, ill. az idődimenzió kialakulását szemlélteti az anyagban és a térben, a 8. a hétrétegű univerzumban zajló örökös visszatérésre figyelmeztet, az idők végezetéig, a 9. egy világkép. (Philip RAWSON: Tantra. München/Zürich, 1974. nyomán.) A XVII-XVIII. sz.-ból származó ábrák arra jó példák, hogy mennyire megélhetők az ilyen jelkészletű ábrák, kozmikus viszonylatban is. A 9. ábra miért világkép? Mert az egységet, a kört, belehelyezi más egységek, körök régiójába, jelzi tájoltságát a négy égtáj irányába és azokat megosztva is beleírja a keresztet függőlegesen-vízszintesen (stabilan), míg a „billenő" kereszt forgó mozgás érzetét kelti. A 10. ábra ácsolt ládáján ezt a rendszert ugyanígy megtaláljuk, de honfoglaláskori mellkorongon is (11. ábra) (DIENES István: A honfoglaló magyarok. Bp. 1978. nyomán), de ezek az ábrázolások visszavezetnek a kezdetekig. 12. ábra: Tatai nummulites-kövület belekarcolt vonalkereszttel (M. E. P. KÖNIG nyomán.) Az orosz népművészetben B. RÜBAKOV kutatásai is igen értékesek számunkra, hiszen bizonyító erejű példákat sorol, most már a XIX. sz.-i népművészetből, ugyanilyen szemlélettel. (A makrokozmosz a népművészet mikrokozmoszában. Művészet, 1976/7.) „A népművészet szimbólumainak olvasását veszélyes dolog különálló elemekkel kezdeni. Lehetőség szerint ki kell kapcsolni a véletlent és a szubjektivitást, és a legfontosabbra kell figyelni - a világmindenségről alkotott elképzelésekre. Az ember mindennapi mikrokozmoszába az egész makrokozmoszt belefoglalta, tudatosan, mágikus céllal bevonva önmagát a világmindenségbe. ... A délorosz területeken is a hagyományos ünnepi öltözet mintegy a világegyetem modellje volt: az alsó csíkot a föld és a növényzet szimbólumai borították, a felső részeken madarat találunk és az eső szimbólumát, legfelül pedig az ég tagadhatatlan jelképei állnak: a nap, a csillagok, 7 csillagképet ábrázoló figura, madarak, napsugarak stb." Fafarágosokon is kimutatja ezt a tendenciát. A 13. ábrán egy Putnok környékén gyűjtött ácsolt láda látható, feltehetően helybeli készítésű, tehát gömöri típusú, 1886-os évszámmal. Jellegzetes típusa fajtájának, mondhatnánk egy a sok közül. Mégis, mint minden darabnak, ennek is meg