Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon

körvonalazott funkciója révén a szekérfuvarral elérhető körzetben (északon Szihalom, Tófalu községekig) azonban ez archaikus tetőszerkezetek tovább éltek, s ilyenek még a múlt század utolsó évtizedeiben is készültek, i960 körül végzett terepbejárásaim során egyedül Poroszlón nyolc egyenes, egész ágasfás és több ollóágasos (,,ollótalp"-as) szerkezetet figyelhettem meg. A viszonylag nagy számú építési emlék megmaradása nemcsak a tutajozásnak tulajdonítható, hanem annak is, hogy az ólaskertek beépülése után az elhagyott lakóházak szegényebbek kezére csúsztak át, akik képtelenek voltak e műszakilag elévült, állagukban elavult építményeket korszerűbbekre cserélni. A XVIII. század derekán a püspök földesúr úgy lép fel jobbágyaival szemben a függesztett tetőszerkezetek használata ellen, mint aki tiltja az elavult technikát - a házak „ágasokra és horgasokra építését" - és egyúttal a szarufa alkalmazását teszi kötelezővé CTiszanána, 1762). Ennek ellenére éppen Tiszanánán a hagyomány szerint még századunk elején is álltak ágasfás-szelemenes lakóházak, de terepbejárásiamon magam is leírhattam néhányat nemcsak Tiszanánán, hanem Űjlőrincfalván is. Ezek a múlt század második felében, és legkésőbb 1893-ban épültek, amit nyilván a földesúri kényszer gyengülése és ugyanakkor a tutajosok folyamatos és akadálytalan anyagszállítása tett lehetővé. Ezek a példák arra figyelmeztetnek, hogy bármilyen alapos legyen is a földesúr beavatkozása a nép életmódjába, ez esetben az építkezés műszaki részleteibe, - mégsem éri el a kívánt hatást, ha a természeti adottságok, a kereskedelmi lehetőségek - és talán a hagyomány — erősebbnek bizonyulnak a felső irányításnál, a földesúri akaratnál. Jobban érvényesült a földesúri hatás a lakások falazatának építésmódjában, az építőanyag megválasztásában. A századunk derekán népi építészeti emléknek te9. kép. Űjlőrincfalva két templommal, 1960-ban. (A fényképfelvételeket a szerző készítette.)