Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Cs. Schwalm Edit: A poszrik (Adatok a palóc poszrikos kendőhöz)

g. kép. Poszrikos kendő, Bekölce saját családja kárára is, szigorúan kötelességének tartotta, hogy ünnepinek számító ételekkel lássa el az asszonyt.

29 A komaasszony mellett a többi rokon, ill. ismerős egy-egy alkalommal vitt ételt, általában bort és kalácsot vagy valamilyen süteményt. Nógrádban a komaasszony után, elsősorban a gyerekágyas édesanyja vitt ételt. Rokonok közül, akiket meghívtak a keresztelőre, legalább kétszer mentek. Távolabbi rokon, aki a keresztelőre nem volt hivatalos egyszer hordott ételt.

30 Csak néhány faluban emlékeznek arra, hogy az ételek sorának megszabott rendje volt.

31 Általában csak az befolyásolta, hogy a heti hagyományos étrendben húsos vagy hústalan-e a nap. Legjellegzetesebb ételek a húsleves legtöbbször tyúkból bordáscsíkkal, a töltött vagy sült tyúk, pörkölt, kávé, köménymagos tojásleves vagy rántott leves kolbásszal, herőce, rétes, fentő, morványkalács, pampuska (Pest, Nógrád és Heves megyében).

32 Borsod megye több falujában a tejbekása és a derelye, 29 KAPROS Márta, 1977. 172. 30 KAPROS Márta, 1975. 152. 31 Heves megye néhány falujában, valamint az Alsó-Garam mentén. SCHWALM Edit, 1974. 3

11—312. 32 Bordáscsík: szövőbordán sodrott levestészta = csigatészta; herőce: zsírban sült, kelesztetlen tészta = csőröge; fentő: hosszú rúdba sodrott, csigaformára összetekert kalácstészta. Sütés után forró vízzel vagy tejjel megöntik, mákkal és cukorral vagy mézzel meghintik; morvány kalács, morvány. 3-4 vagy 6 ágból font kerek kalács. A poszrikon kívül keresztgyermeke lakodalmára is kellett egy nagyméretű morványt vinnie a keresztanyának. CS. SCHWALM Edit, 1981. 355-361. pampuska = fánk.