Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Cs. Schwalm Edit: A poszrik (Adatok a palóc poszrikos kendőhöz)

6. &ep. Kalácsoskendő, diós kendő, Recsk Az Alsó-Garam mentén születése után 2-3 nappal, de legkésőbb egy héttel megkeresztelték a gyereket. Utána kezdték az ebédet hordani.

24 A Boldva völgyében szintén a keresztelő után vitt először a komaasszony, ugyanis addig nem lehetett biztos, hogy valóban ő lesz a keresztanya.

20 A komaasszony ment legtöbbször. Az ebédhordás alkalma kettő és kilenc között változott. De a legtöbb helyen háromszor vagy egy héten keresztül visz a keresztanya igen bőségesen. Ez eshetett egymás utáni napokra, vagy egymás utáni vasárnapokra, de vihettek ételt 2-3 naponként is.

26 A szokást gyakorlók gazdasági helyzetének vizsgálata után nyilvánvalóvá vált, hogy az alkalmak gyakoriságát a gazdasági helyzet befolyásolta.

27 Az étrend gazdagságát a vagyoni helyzeten kívül az is megszabta, hogy hányadik gyermek születésénél vitték az ebédet. Az első gyermeknél még a legszegényebb is erőn felül kitett magáért.

20 De még a legszegényebb rétegből kikerülő komaasszony is, akár 24 CS. SCHWALM Edit, 1978. 25 MORVAY Judit, 1950. 156. 26 PINTÉR Sándor szerint a sátoros ünnep (míg az anya a sátoros ágyban fekszik) hét napig tart, s ezen idő alatt a szülőanyát komaasszonya látja el válogatott ételekkel. PINTÉR Sándor, 1891. 97-109. 27 KAPROS Márta, 1975. 149-150.; SCHWALM Edit, 1974. 311-312. Az Alsó-Garam menti falvakban azért vittek 2-3 naponként, hogy „tovább tartson, hosszabbnak tűnjön az idő." CS. SCHWALM Edit, 1978. A Boldva völgyében hetenként háromszor vitt a komaasszony, s az ebédet nagy "mértékben befolyásolta a gazdasági helyzet. MORVAY Judit, 1950. 156-157. 28 MORVAY Judit, 1950. 157.