Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon

különböző formáira, így három kategóriát állít fel, amelyek anyaguk tekintetében különböznek egymástól. A legfejlettebb forma a fennálló ház (domus erecta) volt, szerényebb a kunyhó (gaza, gazula) és legegyszerűbb volt a verem (fovea subterranea). A szűkszavú értelmezésből arra lehet következtetni, hogy a fennálló ház tapasztott nád falazatú építmény, a kunyhó sövényfalú, födém nélküli lakás, a verem pedig földbe mélyített földház, putri, veremház lehetett. A járás 15 településéből 5 a Tisza jobb partján, 10 a bal parton feküdt és az összeírás adatai lehetőséget nyújtanak arra, hogy a két kistáj lakásviszonyait összehasonlítsuk. Tisza jobb partja Tisza bal partja A lakások összes száma 305 A lakások összes száma 796 Fennálló házak száma 122, azaz 40,1% Fennálló házak száma 312, azaz 39,2% Kunyhók száma 164, azaz 53,7% Kunyhók száma 289, azaz 36,4% Veremházak száma 19, azaz 6,2% Veremházak száma 195, azaz 24,4% Az első kategória, a legfejlettebb lakások aránya mindkét tájon egyenlő, de különböző a másik két lakásforma százaléka. A Tisza jobb partján a kunyhók, a bal parton a veremházak száma, ill. aránya nagyobb, s ebből következően a lakások műszaki, civilizációs szintje a jobb parton magasabb. Mivel a Tiszántúl települései népesebbek (10 faluban mintegy 800 lakás van), a sok veremlakás, földház egyúttal a zsellérség nagyobb számára és viszonylag alacsony életnívóra utal. - A Tisza jobb partjának öt településében is változik a lakás három kategóriájának aránya. A fennálló ház Tiszanánán az összesnek csaknem felét, Poroszlón pedig csupán egyhar7. kép. Tiszahalász még régi helyén, az árvíz előtt (1868).