Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

P. Szalay Emőke: Debreceni vörösmázas céhremekek

6. kép. Tóth János remeke, 184c. A remek jó felkészültségű és jó rajzkészségű mestere, a felirat szerint, Daku Mihály volt.

15 Az 1849-ben készült mesterremek már erősen mutatja a debreceni fazekasság színvonalbeli hanyatlását. Ez is kanta, amelyen a céhpecsétet még szintén két helyen találjuk. A kanta formája nem harmonikus, díszítése hasonlóan ügyetlen. Alul az ismert fehér-zöld vonalak között fehér hullámvonal felett találjuk a díszített sávot, amelyben egy folyamatos inda vízszintesen fut végig, belőle bogyós ág hajlik 15 Daku Mihály apja Daku Mihály szintén fazekas volt. ö maga apjánál tanult, 1829. ápr. 30-án írták be, szabadulási idejéhez azt jegyezték be, amikor akarja. 1838. dec. 16-án apja halála után ifj. Fülöp Jánoshoz íták át. A fazekas céhbe 1847-ben lépett be. Még egy edényét ismerjük, egy vörös barna mázas fazekat. A fazekas céh névsora i. m. 17. Inas szegődtetési és szabadítási könyv HBmL. IX. 8. 7. Ltsz: