Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
P. Szalay Emőke: Debreceni vörösmázas céhremekek
kesztett virág, a fül kígyóábrázolása. Ez mindenképpen a két központ közötti kapcsolatot feltételezi, ahogyan erre DOMANOVSZKY György felhívta a figyelmet. 1A következő remeket Katona Bálint készítette. A nagyméretű korsó túl vaskos, arányai nem olyan tökéletesek, mint az előbbi daraboké. Nyaka rövid és szintén vastagabb az előbbieknél. Alakjához hasonlóan díszítése sem közelíti meg a többi edényét. Kompozíciója sokkal egyszerűbb. Nem találjuk rajta a kör vagy szív alakú keretet, a gazdagon kibontakozó virágos indát, helyette csak egyetlen hullámzó indát látunk, amelyről fel- és lehajlanak a karélyos levelek közül a gránátalmák és a szőlőfürtök. A díszítmény rajza meglehetősen durva, elnagyolt. Az alul lezáró sáv díszesebb mint a többieknél, a fehér és barna levelek mellett sötétbarna csíkban fehér pontokat, leveleket találunk, felette pedig az eddig még csak a nyakrészen alkalmazott pikkelysort. A vállövön ugyanez az összeállítás ismétlődik meg, majd a kiöntőcsövön ismét ezt találjuk, felső részén egyszerű vonalak futnak le. A fülön mélyített vonal húzódik végig és pikkelysor díszíti. Alul az illesztésnél háromszög alakban 10 ujjbenyomás. Az edény nem túl ügyes kezű mestere Katona Bálint, aki pedig több évszázados múltra visszatekintő fazckascsalád sarja volt. Ez az egyetlen vörösmázas edény, amelyen a domborműves zöldmázas mesterremekeken alkalmazott díszítőelem megjelenik, ez a fül mellett látható szív alakú motívum. 13 Molnár János 1844-ben készítette mesterremekét. Ö az egyetlen mester, akinek zöldmázas mesterremekét is ismerjük. Edénye igen gazdagon díszített, egész felületét behálózza az ismert kompozíció. A középrészen megtaláljuk a szív alakban széthajló levelek között álló hármas virágbokrot. A szív két oldaláról a fül irányába hullámzó indán a karélyos levelek között felülnézetben ábrázolt nagyméretű virágok, amelyeknek a közepe kockázott. Az indák szőlőfürtben végződnek. A nyakrészen pikkelysor. A csonka kiöntőcsőre virágot rajzolt készítője. A fülön, amelyet függőleges fehér csíkok három részre osztanak, barna és sárga hullámvonalak futnak végig. A díszítményt alul vízszintes csíkok és hullámvonalak zárják le. A feliratot, amely csak a névbetűkből és az évszámból áll, a vállrészen a középtől jobbra a fül irányába helyezte el. Az egész díszítményt hangsúlyos fehér kontúrok veszik körül. Mind formájában, mind díszítményében ügyes kezű mesternek mutatja ez a remeke Molnár Jánost. 1 ' 1 Ugyancsak ebben az évtizedben, 1847-ben készült az első olyan céhremek, amely már nem a megszokott korsó formát mutatja, hanem széles szájú kanta. A zöldmázas mesterremekek közül egy, éppen Molnár János 1844-es darabja előzte meg. Díszítésében visszatér ahhoz a kompozícióhoz, amikor a fül két oldaláról hajlik előre a hullámzó inda, karélyos levelekkel, kisebb-nagyobb virágokkal és szőlőfürtökkel. Ismét megjelenik az inda vonalának pontsorból való kialakítása. A feliratot elöl középen szív alakú levélkoszorúban találjuk. A széles díszítményt alul és felül zöld 12 Debrecen és Mezőcsát kapcsolatára DOMANOVSZKY György hívta fel a figyelmet 1953. 3132. 13 Katona Bálint 1839-ben lett céhtag. Katona Mihály fia (1815). apjánál tanult 1832. szept. i-én írták be, felszabadult 1834. jún. 15-én. Működése alatt egyetlen inast sem jegyeztek be hozzá. Lengvári Lajos legényként valószínűleg az ő műhelyében készítette a fazekas ifjúság kantáját. P. SZALAY Emőke 1980. b. Fazekas céh bekebelezési névsora im. 13. Az inasok szegődtetési . . . im. HBmL. IX. 8. 5. Leltári száma: Sz. 1906. 1507. 14 Molnár János Ballá Istvánnál tanult, akihez rajta kívül három inast írtak be. Inas idejét 1836. máj. i-én kezdte, felszabadult 1840. máj. 30-án. A fazekas céhbe 1844-ben lépett be. 1847-ben szegődtetett egy inast, akit a következő évben másnak adott át. A fazekas céh bekebelezési névsora i. m. 13. Inasok szegődtetési és szabadulási névsora HBmL. IX. 8. 7. Remeke leltári száma: Sz. 1906. 588.
