Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Faggyas István: Bosnyák árusok a putnoki vásáron
FAGGYAS ISTVÁN BOSNYÁK ÁRUSOK A PUTNOKI VÁSÁROKON Egyik tanulmányában DANKÓ Imre behatóan foglalkozott a bosnyák vándorárusokkal (Wandernde Händler aus Bosnien. Ethnographica et Folkloristica Carpathica, torn. 2. 81-88.). E témakörhöz az alábbiakban recens gyűjtés és megfigyelés nyomán gömöri adalékokat közlök. Putnok nagyközség fekvésénél fogva már az I. világháború előtt nagyforgalmú állat- és kirakodó vásároknak volt a színhelye. Messze vidékről érkeztek ide szekerező és gyalogló vásári népek, sátoros kereskedők, kirakodó vagy mozgó árusok. A felvonuló vásári tömeg színes forgatagában jellegzetes és elmaradhatatlan alakként ott találjuk a barna képű, erős testalkatú, érdekes öltözetű bosnyák árust. Nyakába akasztott, áruval teli kosárral vagy faládával sétált a forgalmasabb Vám vendéglő előtti piac szakaszon, leggyakrabban a pecsenyesütő közelében, vagy kiállt a Járásbíróság épülete előtti kocsmasarokra, görbe botjára téve kosarát s várta elsőként a vásártérről jövő falusiakat. A bosnyák öltözete, botja, árus kosara vagy ládája, összetekert sátorlapja - mindezeknek az eszközöknek okos és célszerű felhasználása - egyaránt szolgálta úgy az árus kényelmét, mint az áru elhelyezését, vagy annak kiszolgálását. Fejviselete - melynek anyaga gyapjú vagy nemez volt - személyenként változott. Korábban vörösesbarna sapkát viseltek, melynek felső része tornyosán magasodott, szattyán vagy másfajta bőrből készült, eső ellen. A felső rész súlyosabb volt, így oldalra lecsüngött. S hogy mutatósabb legyen a sapkaviselet, oldalát a széle fölött benyomta viselője. A sapka színe később megváltozott, szívesen hordták a barna nemez sapkát. Ez a sajátos viselet az újabb időkben elmaradt, az olcsóbb, széles sildű „micisapka" vált általánossá, ami barna kordbársony anyagból készült, ugyanúgy mint a bőrujjas kabát, vagy a térd felé szűkülő buggyos nadrág. A kiskabát gallért néhányan bőrből csináltatták, hasonlóképpen a kabát vállrésze is bőrbetéttel készült. A bőrfelületű részek voltak leginkább a vásári használatnak kitéve. A lábszárra durva gyapjúharisnyát húztak. Lábbeliként rövidszárú katonabakancsot hordtak, melynek talpa szegekkel volt kiverve. Támasztóként használták az elmaradhatatlan, vastag mogyorófából készült görbebotot, úgy gyaloglásnál, mint pihenésnél, vagy az árukirakásnál, a kosár alá. A bot felső hajlított felületén, közép tájon, egy kb. 2-3 cm egyenes rész szolgált az utazókosár vagy keskeny láda feltámasztására. A kosárfedél vagy ládarész aljára középen egy bőr fülecs vagy fémkarika volt erősítve, ebbe lehetett beakasztani a támasztékul szolgáló bot kampós részét. A botot használta a bosnyák árus ülő alkalmatosságként is, ha elfáradt. Ilyenkor az áru terhe a térdén nyugodott. Az erős, szögesvégű görbebotnak így többirányú funkciója volt. Volt bosnyák, aki támlás, szétnyitható, fogantyús vadászszéket használt gyaloglásnál vagy tehertartónak.