Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Petercsák Tivadar: Adatok a Zemplén-hegység és az Alföld közötti paraszti árucseréhez

kon és helységről helységre vándorolva történt. Szinte minden esetben az eladók keresték fel a vásárlókat, csak az épületfa szállítása történt alkalmanként előre megrendelés alapján. Vásárokon, piacokon pénzért, a falvakban rendszerint a hiányzó mezőgazdasági terményekért értékesítették a fát, faeszközöket közvetlen termékcsere formájában. A termékcsere különösen elterjedt volt inflációs időszakokban. A gazdasági kapcsolatokon túl a vásárlók és eladók között kulturális és emberi kapcsolatok is kialakultak. A rendszeresen egy helyen történő termékcsere nem ritkán baráti, rokoni viszonyok forrása is volt.

19 E dolgozat célja a gazdasági kapcsolatok vizsgálata volt, és a további kutatásoknak kell feltárni a rendszeres fakereskedelem nyomán kialakult szélesebb körű néprajzi kapcsolatokat. IRODALOM ADALÉKOK . . . Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. XX. Sátoraljaújhely, ifj. BARTA János 1977. Falu és külvilág (Abaúji községek lakosságának falun kívüli kapcsolatairól.) A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 16. Miskolc. 83-93. BODÓ Sándor 1966. Jármok a Hajdúságban. Ethnographia LXXVII. 538—565. DANKÓ Imre 1977. A sárospataki piac. In.: DANKÓ Imre Opuscula ethnographica Válogatott tanulmányok. Debrecen. 32-37. DANKÓ Imre 1978. Vándorlás és árucsere (Vázlat és irodalmi tájékozódás a kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez) A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. Debrecen. 251289. GUNDA Béla 1971. Borbás Vince... Ethnographia LXXXII. 1-13. IKVAI Nándor 1967. Földművelés a Zemplén-hegység középső részén. Műveltség és Hagyomány IX. Debrecen. IVÁNCSICS Nándor 1958. Népi világítás a Zemplémi hegyvidéken. Ethnographia LXIX. 409-423. KÓS Károly 1972. Az árucsere néprajza. Népélet és néphagyomány. Bukarest. 9-51. PETERCSÁK Tivadar 1978. Hegyköz. Miskolc. PETERCSÁK Tivadar Az erdő szerepe a Zempléni hegyivdék népének életében. Megjelenés alatt. ROMÁN János é. n. Zemplén megye XVI-XVII. századi iparának szakmái és mesterségei, különös tekintettel a Hegyaljára. SZABADFALVI József 1962-63. A Zempléni hegyvidék népi kultúrájának kutatásáról. A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve IV. 115-126. VARGA Gyula 1972. A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában. Klny. a debreceni Déri Múzeum 196970. évi évkönyvéből. Debrecen. 19 Karcsáról pl. eljártak a hegyközi Nyíribe búcsúra, sőt a rendszeres fakereskedelem során kialakult kapcsolatból házasság is született. Nagy Géza szíves közlése.