Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

H. Bathó Edit: Egy XVIII. századi díszített méhkaptár a Jászságban

egyre inkább kezdte kiszorítani a gyékényből fonott és sárral tapasztott méhkas. A kasra való áttérés oka elsődlegesen a mézelvétel nehézsége és a méhek kezelhetetlensége volt.

13 Napjaink méhtartásában azonban már a gyékény vagy szalma kasokkal is ritkán találkozunk, hiszen a kasokat országszerte felváltották a különböző keretes szabványkaptárak. A Jászság népi méhészetéről mind máig nem készült átfogó, tudományos munka. E témakör felgyűjtése és feldolgozása azért is sürgető, mert az idős adatközlőktől ma még számtalan értékes adatot kaphatunk az egykori hagyományos méhészkedés helyi módszereire és sajátosságaira vonatkozóan. IRODALOM BOROSS Marietta 1963. Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Népr. Ért. FODOR Ferenc 1942. A Jászság életrajza. Bp. GUNDA Béla 1941. A kereszt mint mágikus jel az agyagedényeken. Ethn. GYÖRFFY István 193 j. Vadméh keresés Biharban. Népünk és Nyelvünk. HERBERT János é. n. Jászárokszállás nagyközség monográfiája. KISS József 1979. A Jászkun Kerületek parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején. Bp. KÓS Károly 1949. Méhészkedés a Mezőségen. Ethn. 1980. Magyar Néprajzi Lexikon. III. Bp. 1939. Üj Idők Lexikona. Bp. 13 BOROSS Marietta, 1963. 49