Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

T. Bereczki Ibolya: A hal szerepe a tiszazugi falvak életében

BELÉNYESY Márta a Nádasdiak 1550-ből származó étrendjét vizsgálta. A Ná­dasdiak új hitre térését mutatja, hogy egy hónap alatt egyetlen böjtös napot tar­tottak meg. A hét napjai közül öt húsos, kettő pedig hústalan volt. A hústalan éte­lek október 31-e, péntek kivételével mindig következetesen hétfői és keddi na­pokra estek. A hal visszaszorulása rendkívül szembetűnő, és a böjt hiányával ma­gyarázható. Egy hónap alatt 305 fogást tálaltak fel a Nádasdiak asztalán, ebből 202 volt a húsétel. Megfigyelhető, hogy a húsok döntő többsége (60%) tehénhús, a baromfi is jelentős (37%); a hal perifériális jelentőségű. Öt alkalommal került asztalra, érdekes, hogy kizárólag hétfői és keddi napokon.' 10 Récens adataink azt mutatják, hogy a halételek a böjti táplálkozásban nem, vagy igen kismértékben játszanak szerepet.'' 1 Háttérbe szorulásukhoz a lecsapoláso­kon kívül igen jelentős mértékben hozzájárult a burgonyának és a kukoricának a múlt században a legszélesebb körben való elterjedése. SZIGETI György Tápé lakosságának táplálkozásáról írva állapítja meg a lecsa­polások, a halmennyiség csökkenésének, egészében a halászat átalakulásának ha­tását a táplálkozásra: „A szabályozás előtt Tápén a hal még főtápláléknak szá­mított, de napjainkra a halfogyasztás már jelentősen csökkent. Amilyen mértékben törték fel a legelőt, úgy húzódott vissza a juhtartás, a kukoricatermelés nyomában pedig felvirágzott a disznótartás és a baromfinevelés.'' 2 Hasonló eredményre jut VARGA Gyula a Sárrét vizsgálatakor; itt is a disznó­hússal, zsírral kapcsolatos ételek előretörését figyelhetjük meg, valamint a tésztás ételek jelentőségének ugrásszerű emelkedését/' 3 ECSEDI István szerint „Debre­cenben és a Tiszántúlon a paraszti soron élők kenyérből, ritkábban szalonnából és leves ételből állítják össze étlapjukat. Fő táplálékuk a kenyér, melyből nagy meny­nyiséget - és mindenhez fogyasztanak. A kenyér mellett nagy mennyiségű tésztát esznek, elsősorban levesen (tésztaleves)"/' 4 Ha ECSEDI megállapításait nem is fo­40 BELÉNYESY Márta, 1958. 137. és I. tábla. 41 SZABÓ László a beregi Tiszaháton vizsgálta a nagypénteki és húsvéti táplálkozást. Itt a nagypén­teki étrendben a nem paraszti munkával foglalkozók, de hagyományosan élők és a módos parasz­tok között megtaláljuk a szilvás ételt, dióslaskát, kásás ciberét, pattogatott tengerit, bagolytüdőt, aszalt szilvát dióval. A régi vízi életmódra egyedül a vadkacsatojás evése utal, amely a földjü­ket saját erőből művelőknél és a cigányoknál van meg. SZABÓ László, 1964. 132-133. MORVAY Judit a Boldva-völgy táplálkozásáról leírja, hogy Edelényben az 1870-1925 közötti időben a nagypénteki étrend mind a katolikusoknál, mind a reformátusoknál a cibereleves, és a katolikusságnál e mellé még a kuhán (e napra készített zsír nélküli kalács) a böjti étel. 1925-1945 között csak a katolikusok és a nincstelenek, valamint a kevés földdel rendelkező reformátusok tartják továbbra is az előző étrendet, a módosabb református gazdáknál teával, kocsonyával, főtt tojással és pirítós kenyérrel böjtölnek. MORVAY Judit, 1950. 164. A nagypénteki böjti étrenden a Dél-Dunántúlon uralkodó tészta a lepénykenyér, északon a főtt tészta. December 24. böjtös karácsonyi főétkezésén délen sokfelé jelentkezik a lepénykenyér, északon viszont gyakran hiányzik a főt tészta, a helyét kalácsfélék foglalják el. KISBÁN Eszter, 1970. 313. Tápén gyakran fogyasztott böjti ételek voltak a sült és főtt krumpli, az olajos káposzta, sós­bodag, puffancs, pite, málé, törött paszur olajjal, paszurleves vajjal, továbá az erős turu. A böjti napokon az olajos ételek mellett általában több tejet és tejterméket fogyasztottak. SZIGETI György, 1971. 505. Az örségben a reformátusok nagypéntek és karácsony böjtjén zsírral nem főznek, hust nem esz­nek. Reggel forralt tejet meg kenyeret fogyasztanak. Délben babgánicát, szárazgyümölcsöt, szilvát és almát, főve; másutt tejfölös babot meg mákostésztát. Este már akármit lehet enni. KARDOS László, 1943. 2 4 0­42 SZIGETI György, 1971- 503. 43 VARGA Gyula, 1973. 97. 44 ECSEDI István, 1935. 236.

Next

/
Thumbnails
Contents