Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Selmeczi Kovács Attila: Tengelyhajtású kézimalmok a Tiszántúlon

j. kép. Tengelyhajtású kézimalom csavarorsós szabályozószerkczettel. Nádudvar, Hajdú-Bihar m. MNA 163. BELLON Tibor rajza nyomán. végére erősített zsinór mozgatásával tetszés szerint lehet változtatni lejtését, ennek révén az őrölnivaló betöltésének mértékét. A kövek közül kikerülő őrlemény a tőke oldalába vágott nyíláson folyik ki. Ezzel a másfél évszázados muzeális tárggyal teljesen megegyező tengelyhajtású kézimalmot működés közben talált meg UJVÁRY Zoltán 1957-ben Nyírmártonfalván (Hajdú-Bihar m.).

4 A kisparaszti gazdaságban funkcionáló eszközt az 1910-es években házilag készítették, amely primitívebb formai kiképzése ellenére leghívebb utánzata a berettyóújfalui kézimalomnak (2. kép). Arra vonatkozó információval nem rendelkezünk, hogy ennek az eszköznek elkészítéséhez milyen minta szolgált alapul. Mivel a községben a tengelyhajtású kézimalomnak több példánya is előfordul, feltehetően az eszköz alkalmazásának nagyobb hagyományával számolhatunk.

5 Amint mondották a „Felvidékről hozták a követ a kézimalomhoz. Egy véka gabonáért adták a követ a tótok. A favázat mindenki saját maga csinálta, a vasat a kovács készítette el hozzá. Régen a gabonát is ezen darálták kenyérnek, utána kiszitálták. A kézimalmon jobb a liszt, mint a gőzmalomban, mert nem melegedett fel."

6 Amint e visszaemlékezésből kitűnik, az eszköz megőrződé4 A terepgyűjtés anyagának átengedését ezúton köszönöm meg UJVÁRY Zoltánnak. 5 Erről bizonykodik a Magyar Néprajzi Atlasz (a továbbiakban MNA) 188/b. gyűjtőfüzetének 105. pontra vonatkozó dokumentációja. BALOGH István gyűjtése, 1961. és fényképfelvétele a Néprajzi Kutató Csoport Fényképtárában (a továbbiakban NKCs F) 25 250. 6 UJVÁRY Zoltán gyűjtése, 1957. - Az első képen bemutatott kézimalom is, amelyet 1950-ig használtak, gyakran szolgált gabonaneműek darálására. MMA 3698.