Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Farkas József: Adatok a szatmári szekerekhez

i. kép. Részlet a Szatmári Múzeum szekér kiállításából vakba történő szekerezések lakodalmak során, amikor is nem volt mindegy, hogy ki milyen szekerén ül és milyen lovakat hajt. A jó gazda nemcsak szerette a jó szekeret, de ismerte annak minden részét. Adatközlőm kapásból, egyszuszra így sorolja: „A szekér részei: első tengely, hátsó tengely, 4 kerek, 4 tésznyi, 4 platnyi, 4 tengelyvégszeg, első ástok, hátsó ástok, első sémely, hátsó sémely, rúdszárnya, rúd, első felhéc, hátsó felhéc, első felhécpálca, hátsó felhécpálca, fürgettyű, közszeg, nyutó, nyutószárnya, pipavas, bürfa, fclsőbürfacsű, alsó bürfacsű, bürfa pálcák, zápok, bürfa karikák, hasgúzs, lőcsök, lőcskontya, lőcsszára, lőcskáva, lőcsfile, saroglya csű, saroglya pálca, saroglya záp, saroglya karika, kerekkötő láncok, sallangók, húzóvas, hámfa perec, tasnyi, hámfa test. Első cuppánt, hátsó cuppánt. A kerek részei: kerekagy, kerektalp, küllő, ráf, az agyba a persely."

5 Az igazi gazdaember lováról, jószágairól, szekeréről napestig tud egyvégtében beszélni. Itt közlöm az alábbi beszélgetést:

0 „Még van a faluban ma is, meg Apátiban is, aki szekereket csinál. Balogh Menyusnak hívják. Mondják, hogy Harag Mcnyus - merthogy ez az ismert neve. Valamivel idősebb tüllem, úgy hetven túl lehet. Itt Olcsván mindég híres szekereket csináltak. Ide minálunk Nyírkarászbul, Nyírderzsbül, meg az egész Nyírbül is eljártak, mikor meglátták az itteninek a csinála4 Id. Gindele György Olcsvaapáti, Petőfi u. 1. sz. szül.: 1891. Z. Kiss Károly Tyúkod, Fő u. 35. sz. szül.: 1896. 5 Id. Gindele György 6 Baráth Gábor Olcsva, Petőfi u. 84. sz. szül.: 1917.