Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata
A tevékenység középpontba állítása azonban azt kívánja meg, hogy néprajzi módszerekkel a hozzánk közelebb eső időszak üzemtípusait derítsük fel, s elemezzük. 2. A paraszti gazdaság, a parasztüzem organikus eredetű társadalmi intézmény, s éppen ezért határai elmosódóak, nehezebben megfoghatóak. 3 ' 1 Amíg egy ipari vállalatot, kisebb üzemet alapító okmánya, működési engedélye stb. segítségével könynyűszerrel körülírhatunk, s későbbi alakulását, fejlődését ehhez az állapothoz viszonyíthatjuk, addig a parasztüzem körvonalai szinte meghatározhatatlanok, mert a paraszti közösségből, termelésből szerves módon nőtt ki mindaz a fogalom, amelynek segítségével körül kívánjuk írni, határolni, maga is meghatározhatatlan, kevéssé sematizálható, tendenciaszerű. A feladat azonban nem megoldhatatlan, mert e fogalmak megragadására a társadalomnéprajz már megfelelő módszert dolgozott ki, ha eredménye még nem is mutatható fel minden területen. 35 A paraszti társadalom legkisebb, de még önálló és teljes sejtje a család. A család nemcsak egy életközösséget alkot, de egyben termelési-fogyasztási egység is. Mindazok a célok, amelyek a paraszti társadalom céljai, családi szinten jelentkeznek, s az egyén céljait is meghatározzák. Helyesebben egyéni célok nem is léteznek a családi célon kívül. A család társadalmi hierarchiában elfoglalt helye, helyzete megszabja ezeknek a céloknak a reális kereteit, meghatározza életvitelét és gazdálkodását. Ha egy család vagy a család egy tagja átlépi ezeket a reális határokat, életvitelét megváltoztatja vagy túlzott gazdasági célokat tűz maga elé, általában veszélybe kerül, s a társadalmi kiközösítés sorsára jut. A család elsőrendű feladata, hogy tagjainak létbiztonságot nyújtson, s megtartsa vagy emelje helyét az elfogadott normák szerint a társadalmi hierarchiában. Ennek érdekében szigorú rendet alakít ki, s igyekszik állandóan harmóniát létrehozni a célok és lehetőségek között; életvitelét, gazdálkodását úgy megszervezni, hogy e harmónia (amely az egész közösség által elfogadott normáknak megfelel) ne bomoljék meg. Függetlenül attól, hogy a parasztüzemet nem írhatjuk pontosan körül organikus jellege miatt, mégis azonosíthatjuk a családdal, amely egy termelési-fogyasztási és életközösséget alkot, s egységes céljai vannak; határait a vidék, közösség mindenkori családtípusával (nagycsalád, különélő nagycsalád, kiscsalád s ezek változatai) megjelölhetjük. 36 A parasztüzem egyértelműen kisüzem. Az élőmunka túlsúlya jellemzi, s az élőmunkát elsősorban (még a legkapitalizálódottabb változatainál is) a paraszti család tagjai adják; idegen munkaerőt csupán kiegészítésként vesz igénybe társadalmi szintjének, s a közösség hagyományainak megfelelő formában. 3 ' Amikor egy parasztüzem össztevékenységét vizsgáljuk, akkor lényegében a paraszti család tevékenységszerkezetét elemezzük, s ezt kiegészítjük a közösség egész tevékenységrendszerének családban lecsapódó részével. Ha üzemszervezeti szempontból vizsgáljuk a tevékenységet mindjárt bizonyos korlátozásokat is kell tennünk, s szűkítenünk kell a tevékenység fogalmát. Az üzemszervezet fogalomhoz jobban illenék a tevékenység helyett a munka fogalma. Ám paraszti szinten, s üzemszervezeti szempontból sem vonható ki a kettő egyszerűen egymásból. A paraszti üzemek már említett leglényegesebb vonása a harmónia megteremtése a termelés és fogyasztás között a megfelelő társadalmi szinten, elfogadott 34 A paraszti társadalom organikus és organizált intézményeiről: FÉL Edit, 1948. 35 Vö.: 31. lábjegyzet. E tekintetben elsősorban saját fogalomrendszerünkre támaszkodunk. 36 Ehhez lásd: MORVAY Judit, 1956. - Uő.: 1966. - SZABÓ László, 1977/78. - Uő.: 1980. FÉL Edit, 1944. E munkák összefoglalóan és részleteiben foglalkoznak a magyar családszervezettel. 37 Vö.: SZABÓ László, 1968. 37-122. - TÓTH Tibor, 1980. 91.
