Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Nagy Olga: Szempontok a paraszti értékrend vizsgálatához
múltban is, ma is a gazdasági-társadalmi rend, amely a közösség értékrendjét irányítja, alakítja. Mielőtt rátérnénk a nevelés lényegére és módszerére, hadd vázoljuk föl azokat az erényeket, amelyek a paraszti család létfeltételeiből következnek. így például, ami a múltat illeti, a családban legfontosabb a tekintélytisztelet, a gyermekben a szülők iránti tisztelet kialakítása. Ezt a legkülönfélébb módokon sulykolják bele a gyermekekbe, de a legtöbb esetben tiltásokkal. Például: ha a gyermeknek egyáltalán szabad az asztalhoz ülnie, a tilalom így szól: „Sose ülj le apád előtt!" Ha más asztalnál eszik, akkor: „Ez nem a te asztalod!" És ebből megérti, hogy az apa nagy magasságban uralkodik fölötte. A paraszti családban tehát a tekintélytisztelet az egyik legfőbb erkölcsi parancs. A szülők tiszteletét egyébként a Tízparancsolat is előírja. Persze a tekintélytiszteletet nemcsak a tiltások és bizonyos előírások, hanem a szigornak a büntetéssel való társulása is erősíti. A büntetés ugyanis elsősorban az apa feladata. A paraszti értékrend kialakulásában a munkához való viszonyulás elsőrendű helyet foglal el. A szorgalom, a szakadatlan, gyakran öncélú munka ebben a kálvinista faluban nemcsak egy olyan évszázados társadalmi tapasztalat leszűrődése, hogy mindent: biztonságot, helyet a társadalomban stb. a munka által lehet elérni, hanem ezen kívül még olyan valláserkölcsi indítékot is nyert, amelyet többen is, különösen Max WEBER a kálvinizmus alapvető hatásának tudott be. A sikeres, Istentől megáldott munkát így metafizikai, irracionális indítékkal látta el. 8 Bizonyos, hogy a munkára, szorgalomra való nevelés már kisgyermek korban megkezdődik. A hároméves kislányt anyja maga mellé veszi, s tudatosan elsajátíttatja vele mindazt, amit ő tesz: ha tésztát gyúr, a gyermek játékból és utánzó ösztönből ugyanazt teszi; a hatéves gyermek libát őriz, vagy kisszékre állva rántást kavar; kisebb testvérére vigyáz. Mindezek a gyermekben életreszólóan alakítják ki a felelősség, a szorgalom, a kitartás és ehhez hasonló erényeket. így alakul ki az a torz nézet is, amely a pihenést, az elernyedést száműzi, szégyelli, meg nem engedhetőnek tartja. Itt most egy ismert, a Paraszt dekamer ónban közölt elbeszélésre utalok, címe: Ugrottunk dolognak a címe. Ebben GYŐRI Klára elmondja, hogy „még akkor is dolgozni kell, amikor pihenni is lehetne. Mert megszólják az embert" 0 . Egy bizonyos: mai világunkban, amelyben a munkához való viszonyulásnak éppen ez az etikai vetülete hiányzik, meggondolkoztató, hogy az értékrend lerombolásával milyen sokat vesztett a társadalom. Persze a munkára való nevelés, mint más értékrendi tényező is, a szükségből fakad. Míg az úri osztály szégyellte a munkát, a szegényparasztság csak munkája által érvényesült. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 10 utal rá, hogy a munkára való nevelés segítette hozzá szegényparasztjainkat, hogy idegenben is megállják a helyüket. A havadi asszonyok jó része korai cselédeskedésről számolt be és mondott el megrázó történeteket. Az erkölcsi értékek közül a lopás elítélése és a lányok „jó és tisztességes" viselkedése az, ami kihangsúlyozott szerepet nyer a falusi családban. A lopásra való hajlandóságot már kicsi korban elfojtották. Több esetet mondtak el, amikor a gyermek hazahozta véletlenül vagy akarva a szomszéd kisgyermek játékát, ilyenkor megfenyítették és az elhozott tárgyat visszavitették vele. A gyermek állandóan hall8 Itt Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című kötetre gondolok. 9 NAGY Olga: Parasztdekameron. Budapest, 1977, 55. 10 TARKÁN Y SZŰCS Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest 1981, 110.
