Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata

elet, de sokkal szervezettebb, intézményesültebb. Jóllehet e szerzők nem mindig jutottak el az üzemszervezet jellemzéséhez, de az azonos életritmus, életszínvonal leírásával sok adalékot szolgáltattak ehhez, s legalább a munkaszervezet tökéletes leírásáig eljutottak. A dohányosok, nyomtatók, aratók, dinnyések, hagymások, paprikások, illetve a közösen juhot tartó gazdák munkaszervezetének pontos rajza már üzemszervezeti szempontból is értékelhető.

6 Az ebből adódó végső következtetéseket azonban inkább a szociológia, mint a néprajz vonta le.

7 2. A hazai történettudomány már a múlt században felismerte LÁNCZI Gyula és TAGÁNYI Károly munkássága révén a faluközösségek gazdasági szervező szerepét, s azt, hogy a falu egyben üzemi keret is volt, főként a közös földek használata miatt.'

s De sor került, elsősorban még birtoktörténetek megírása kapcsán, bizonyos nagybirtokok üzemszerű működésének bemutatására is.

9 Lényeges fordulat azonban DOMANOVSZKY Sándor hatására következett be az 1930-as években. Az ekkor meginduló, jobbára egy-egy nagybirtok működését feltáró „Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez" című sorozat éppen azzal hozott újat, hogy a nagybirtokot, mint működő üzemet mutatta be, s feltárta működésének mechanizmusát.

10 Erre lehetőséget is adtak a megőrzött iratok, s nem utolsósorban a birtok működését előírni szándékozó ún. instrukciók. Ez az irány már egyesítette magában a korszerű gazdaságtörténetírás, közgazdasági szemlélet számos vonását, ugyanakkor jól hasznosította a XVIII. század végi, XIX. század eleji gazdasági szakírók (Tessedik, Nagyváthy, Pete, s a Helytartó Tanács instrukciói) szemléletét, megjegyzéseit. A nagybirtokok üzemszervezetének feltárása folyamatos volt, s egyre inkább érvényre jutott benne a közgazdasági szemlélet is. Napjainkban TÓTH Tibor munkássága jelenti a csúcsot.

11 Ö nemcsak a nagybirtokra, hanem a parasztbirtokra is kiterjesztette vizsgálatait, s éppen a kettő közötti különbséget, a kettő kapcsolatát vizsgálta meg üzemszervezeti szempontból is. Ahhoz azonban, hogy szembesíthesse a két birtok- vagy üzemformát egymással, nagy szüksége volt egy másik kutatási irányra is, amelynek eredményei természetesen simultak a Domanovszky-iskoláéhoz. A magyar jobbágyság és parasztság történetének módszeres kutatását ACSÁDY Ignác indította meg.

12 Hatalmas munkájában a földesúr-jobbágy viszonyt gazdálkodás tekintetében is felvázolta, a faluközösségek rajza, termelésben betöltött szerepe is plasztikus. Ám a munka társadalomtörténeti jellege miatt a jobbágyok szorosan vett gazdálkodása, ennek szervezeti keretei homályban maradtak. A jobbágyság és parasztság történetének ezt a vonatkozását jó néhány évtizeddel később SZABÓ István és tanítványai dolgozták ki. Jóllehet SZABÓ István munkásságának kezdeti szakaszában szintén a társadalomtörténeti vonatkozások dominálnak inkább, már munkássága kezdetén polemikus éllel, a néprajz és történettudomány eredményeit is szembesítve veti fel a tanyakérdést, s vizsgálja mint üzemszervezeti egységet is.

0 Munkásságának későbbi szakaszában - s szempontunkból ez a nagyon lényeges - jut el arra a felismerésre, hogy a jobbágyi telekszervezet (később a pa6 Vö.: BÁLINT Sándor, 1962. - BALASSA Iván, i960. - TAKÁCS Lajos, 1964. - FÖLDES László, 1962. - SZABÓ László, 1973. 7 Vö.: ERDEI Ferenc, é. n. - Uő.: 1934. 8 LÁNCZY Gyula, 1S81. - TAGÁNYI Károly, 1894. 9 Pl. KNAUZ Nándor, 1890. 10 JÁRMAY Edit, 1930. - BAKÁCS István, 1930. - WELLMANN Imre, 1933. - CSAPODY Csaba, 1933. - RAVASZ János, 1938. - Azóta számtalan ilyen elvű munka jelent meg, ezek felsorolásától eltekintünk. Csak egyre utalunk: BÁN Péter, /977. 11 TÓTH Tibor, /977. - Uő.: 1978. - Uő.: 1980. 12 ACSÁDY Ignác, 1908. 13 SZABÓ István, 1929.