Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Ikvai Nándor: Népi világítás Debrecen környékén
5. kép. Masinahajtós üvegmécsesek (felső sor: Debrecen, V.95.1937.; Nagykereki, 1900?, V.63.71.1.7.; ismeretlen magyarországi, DGy. 1930.; alsó sor: Berettyószentmárton 1930. V.60.4.1.; Berettyószentmárton, V.60.3.1.) ban, amelynél kereszt alakú talpakra egy 40 cm-es szárat erősítettek, és erre egy lapos, négyszögletes deszkadarabot szegeztek. Ez tartotta a mécsest. Főleg a konyhában állt ezen a mécses, de mozogtak ís vele (kamrába, ólba stb.), ha a szükség úgy kívánta. Ezeken az alkalmatosságokon túl a mécs gyakori helye az ablakpárkány (főleg szobákban), vakablak, különösen a konyhákban. A mécseseket (különösen a sokat égő szobai és istállói példányokat) minden este teletették olajjal. Ha nem volt otthon olaj vagy petróleum, kértek a szomszédból. Szabad volt kérni. Rátartiabbaknál, vagy aki erre adott, voltak fényes rézmécsesek is, főleg a tiszta szobákban. Ezeket is bádogos csinálta, és a lányok, menyecskék kifényesítették mint a kilincset. A bádogmécseseket is ki lehetett fényesíteni, de az egy-két nap alatt bchomályosult. Berettyószentmártonban azt tartják, hogy csak lánynézőben szoktak gyertyát gyújtani, vagy ha valamit kerestek. Azt könnyen lehetett vinni. De gyertya égett ünnepélyes alkalomkor és szentelt gyertya a halott kezében, vagy égdörgéskor, villámsújtás ellen. 2 ' 1 A gyertya nagyon drága volt, ezért csak válogatott alkalmakkor használták. Nem így a városi polgárok. A rang és a vagyoni helyzet kifejezője volt a gyertyahasználat. Ennek bizonyítékai a múzeum gyűjteményében levő, igényesen készített, egy kivétellel (Hajdúszoboszló) Debrecenből származó gyertyakoppantók, amelyből 3 5 darabot találtunk a raktárban. A gyűjteményben levő gyertyatartók közül azokat vesszük számba, amelyek paraszti használatúak. Szép számmal került ilyen is a múzeumba (21 db), a környék legkülönbözőbb helyiről (Hosszúpályi, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nagyléta 25 Vö. IKVAI Nándor 1958. 419.
