Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Cs. Tábori Hajnalka: Díszes vértelekformák Egyeken

lo. kép. Egyek, Deák Ferenc u. 67. Díszesen fűrészelt applikált osztóléces oromzat kereszt és csillag formájú szellőzőkkel, szép pipavasakkal utcára néző magyar falusi házak kialakítása szoros összefüggésben van építtetője gazdasági, vagyoni helyzetével. A házról jóformán leolvashatjuk gazdája társadalmi állapotát, haladó vagy éppen konzervatív gondolkodásmódját. Mindez kifejezésre jut az építőanyag megválasztásában és alkalmazásában, és az alkalmazható díszítőelemeknek az épület homlokzatán való együttes megjelenésében. A deszkaoromzatok korának meghatározásában nehézséget jelent az, hogy többségük datálatlan. A díszes vértelkeknek az a rétege, amelyik évszámos, Egyeken csak a XIX. század végén, pontosabban az 1870-es évektől kezdődően jelentkezik. A díszítés változatainak kialakulását és az elemek elterjedését ezek révén rögzíteni tudjuk. A keltezetlen vértelkek készítésének korát csak az épületállomány korához tudjuk viszonyítani, amiből végülis az állapítható meg, hogy a korábbiakat még a viszonylagos egyszerűség, a díszítetlenség jellemzi. Abból következően, hogy a fűrészelt deszkából készült vértelkek közvetlen előzménye a díszítetlen, vesszőből font, sárral tapasztott oromzat volt. A történeti visszapillantásból tudjuk, hogy a betelepülő katolikus lakosság az elűzött reformátusok házaiba költözött be. Átvették, pontosabban készen kapták a volt lakosok házait. Hogy milyen lehetett a XVIII. századi egyeki protestáns ház vértelke, azt pontos leírások hiányában csak sejthetjük. Bár a község és a káptalan perének anyagából ismerünk néhány, a korabeli épótkezésre vonatkozó adatot, de ezek többnyire csak a felhasznált anyagokra vonatkoznak, és csak következtetésre szorítkozhatunk. Mivel az említett házak többsége faszerkezetcs, sárral tapasztott, sövényből és nádból