Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Cs. Tábori Hajnalka: Díszes vértelekformák Egyeken

ján még feltétlclnül élhetett az egyekiek tudatában a lakosságcsere emléke. A népi kultúrának a környező református településektől való eltérése - ami természetesen a ház belsőben, a lakáskultúrában is nyomon követhető -, valószínűleg ilyen gyökerekre vezethető vissza. Már a századfordulón, de különösen a két világháború között a paraszti rétegek tömeges elszegényedése, a lakosság többségének sorsul jutó summásság embert próbáló kegyetlensége lassanként elhomályosította a korábbi vallási ellentéteket. Jóllehet a XVIII. századi lakosságcsere emléke ma már elhalványodott, a kutatók számára feltűnő palócos jelleg rejtőzvén bár, de észrevehető, s bizonyos magatartásformákban, tartalmi vagy formai jegyekben, egyszer erősebben, másszor gyengébben, de kifejezésre jut. Megfigyelhető például a ház díszítésében megjelenő vallási szimbólumok erőteljes hangsúlyozásában. Vizsgáljuk meg, jelentkezik-e ez a palócos vonás a házon, pontosabban a ház oromzatának a kialakításában. A szemlélő számára jól megfigyelhető az egyeki lakóházak vértelkének a környező, korábban szabolcsi, később pedig hajdúsági falvaktól eltérő díszítésmódja.

8 A lakosságcsere történetének ismeretében természetes, hogy a kultúrában keveredve jelennek meg a régi protestáns hagyományok - amelyek a hátrahagyott kultúrjavak révén élnek tovább, mintegy a tájban gyökerezve -, és a megjelenő katolikus vonások, amelyek a kultúra hordozóinak magávalhozott sajátja volt. Az építkezésben a természetes építőanyagok alkalmazása nem tér el döntően a táj népi építőgyakorlatától, sőt az építkezés szerkezeti elemei szo3. kép. Egyek, Vöröshadsereg u. 44. Tapasztott vértelek, két szív alakú szellőzőnyílással. A szegődeszka csúcsán kereszt alakú pipavas 8 Lásd: DANKÓ Imre 1979. 184-185., VARGA Gyula 1979. 209. és DAM László 1979. 250. 206