Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Füzes Endre: Boglyaformájú gabonások

i. kép. Boglyafürmájú gabonás vázlata (NAGY Gyula 1964. 288. után) ban. Formai kritériumok alapján BARTUCZ is három csoportba sorolta őket. Az elsőbe a kúpos, méhkas formájú gabonások tartoznak, melyek oldalán nincs ajtó, hanem a leemelhető fedő alatti nyíláson öntik be a gabonát. Az építmény olyan magas, hogy a betöltést csak létrán állva tudták megoldani (2-3. kép). A második csoportba BARTUCZ is a hengeres testű építményeket sorolta, melyekre kúpos fedelet illesztettek. Az oldalán deszkaajtó volt. Ezt a típust prémes gabonásnak nevezte (4-5. kép). A harmadik csoportba a boglya kemence alakú, prém nélküli gabonásokat tette, e típust azonban a gyűjtés idején már csak néhány típus képviselte. Néhány kisebb adatközlés után

3 1940-ben VARGHA László vállalkozott arra, hogy a boglyaformájú gabonásokról az addigi ismereteket összefoglalja. VARGHA tanulmánya elsősorban a boglyaformájú tyúkólakkal foglalkozott, nem kerülhette el azonban a formailag rendkívül hasonló boglyaformájú gabonások tárgyalását sem.

6 Az addigi adatok alapján megrajzolta e gabonások elterjedését, amelyet a későbbé gyűjtések, kérdőívek,

7 mindenekelőtt a MAGYAR NÉPRAJZI ATLASZ gyűjtései csak kiegészíteni tudtak. A boglyaformájú gabonások a 19-20. században meglehetősen nagy területre terjedtek ki, és az adatok előfordulása szétszórt képet mutat (6. kép). A korábban már említett településeken kívül (Csökmő, Szegvár) meglepő módon a Hajdúság5 Pl. MADARASSY László 1930. 292-293. 6 VARGHA László 1940. 345-359. 7 FÜZES Endre és IKVAI Nándor által összeállított kérdőívek, 1962. í88