Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Erdész Sándor: A nyíri Mezőség népi építészete
a továbbiakban már nem építettek, helyettük eresztett végű (Nagyfalu) vagy nyeregtetős (Szentmihály, Lök) tetőszerkezetet alkalmaztak. Az oromfal (tűzfal) eleinte a cserépfedeles házaknál is deszkából készült, melyet aztán a tégla váltott fel. Jellemző azonban, hogy a tűzfal - mind a mai napig is - fedett. Viszont a közeli hajdúvárosokban a városias cserépfedeles házak már kinnálló tűzfalasak, lépcsős téglaszegéllyel, nem ritkán barokkos oromdíszekkel. Megjegyezzük még, hogy a nyírségi falvakban is a századfordulótól a felszabadulásig épült cserépfedeles házak ugyancsak csonkakontyosak. A nyíri Mezőségre, a szomszédos tájakkal ellentétben, jellemzőnek tartjuk, hogy a vesszőfonás, mint házi foglalatosság igen kedvelt volt. Ez nemcsak a kosarak, kasok készítésében, hanem az építkezésben is megmutatkozik, hogy csak a paticsfalas házakra, vesszőfonatos oromfalakra, a takarmányos színekre, tengerigórékra, a művészien fonott kerítésekre utaljunk. Ebbéli mesterségükben a mezőségi emberek viszont a taktaköziekhez és a rétköziekhez hasonlatosak. Sorolhatnánk még tovább azokat a néprajzi vonásokat, amelyek a nyíri Mezőséget a szomszédos tájakkal összekötik, illetve azoktól elválasztják. De úgy hisszük, ennyi is elegendő volt annak alátámasztására, hogy a nyíri Mezőséggel, mint néprajzi tájjal a továbbiakban is érdemes és szükséges foglalkoznunk. IRODALOM BALOGH I. i960. Ólaskertek nyomai a Tisza mentén. Népr. Közi. V. 1. sz. 82-86. BALOGH I. 1975. A szabolcs-szatmári falvak és parasztházak. = Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv I. Nyíregyháza 105-117. BORSY Z. 1975. Szabolcs-Szatmár megye természeti földrajza. = Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv I. Nyíregyháza. 7-35. DANKÓ I. 1968. Hajdúböszörmény népi építkezése. = Déri Múzeum Évkönyve 1966-67. Debrecen. 467421. DANKÓ I. 1970. Két homoki hajdúváros népi építkezése. — - Déri Múzeum Évkönyve 1968. Debrecen. 25 5-326. DANKÓ I. 1973. Különféle kukoricatárolók Hajdú-Biharban. = Múzeumi Kurír II. 3. 14-22. DANKÓ I. 1977. A kővázas górék. = Dankó Imre: Opuscula ethnographica. Válogatott tanulmányok. Debrecen. 326-338. 1900. évi népszámlálás. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása II. A népesség foglalkozása községenként. Magyar Statisztikai Közlemények. 2. Bp. 1904. IQ8O. évi népszámlálás. 1980. évi népszámlálás 15. Szabolcs-Szatmár megye adatai. Bp. 1981. FÉNYES E. 1839. Magyar országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. IV. Pesten. GOMBÁS A. 1965. Szentmihályi ólaskertek. = A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve VI-VII. Bp. 75-103. GOMBÁS A. 1968. Paraszti lótartás Szentmihályon. Kézirat. Jósa András Múzeum Adattára 430-68. GOMBÁS A. 1978. Lapok Tiszavasvári történetéből I. Büdszentmihály története. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban V.) Nyíregyháza.