Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Erdész Sándor: A nyíri Mezőség népi építészete

ERDÉSZ SÁNDOR A NYÍRI MEZŐSÉG NÉPI ÉPÍTÉSZETE DANKÓ Imre a hajdúsági házakat, a hajdúsági népi építkezést két nagy csoportra tagolja, mivel megállapítása szerint lényeges különbségek mutatkoznak az ún. feketeföldi és a homoki hajdútelepek népi építkezése között. Fontos megállapítása az, hogy egy-egy település népi építészetét nem kis mértékben befolyásolja a hozzáférhető építőanyag. Ugyanakkor a környező tájak, városok hatása sem közömbös. Míg a feketeföldi hajdútelepeken a nagykunsági városokból és Debrecenből ismert polgár- és parasztházak is feltűnnek, addig a homokos földön csak a nyírségiekhez hasonló nemes-, jobbágy- és cselédházakat építettek.

1 DANKÓ Imre másutt arról ír, hogy: ,,. . . az sem volna haszon nélküli, hogy a kétféle hajdúvárosi építkezést összevetnénk a környék nem hajdú városi építkezésével is. Érdekes különbségek és egyezések jönnének ki például Hajdúnánás - Hajdúböszörmény és Tiszavasvári (Szentmihály és Büd) . . . népi építkezésének összevetéséből".

2 DANKÓ Imre megállapításai a Hajdúsággal szomszédos, ugyancsak feketeföldi „nyíri Mezőség" népi építészetére is érvényesek. Valóban, mint ahogy DANKÓ Imre sejtetni engedte, ez a Szabolcs-Szatmár megyei táj - történeti fejlődése és földrajzi adottsága révén - sokkal közelebb áll a (feketeföldi) Hajdúsághoz, mint a (homoki) Nyírséghez! Azt hiszem, a célkitűzésünket máris elmondtuk: a hajdúsági kutatásokhoz kapcsolódva szeretnénk a nyíri Mezőséget bemutatni és a népi építészetét fölvázolni. Nyíri Mezőség A néprajzi irodalom erről a tájról eléggé megfeledkezett; nem tesz róla említést a magyar nép táji tagolódásáról szóló szakkönyv,

3 de még a Magyar Néprajzi Lexikon sem.

4 Pedig ez a táj létezik, földrajzi és néprajzi értelemben is (i. kép). A Mezőséggel, mint néprajzi tájjal elsőként NYÁRÁDY Mihály foglalkozott.

5 Levéltári forrásokra hivatkozva kimutatja, hogy már a XVIII. században a Mezőséget a Nyírséggel egyenrangú tájnak tekintették. Hivatkozik FÉNYES Elekre, aki a sokszor idézett művében

6 következetesen Mezőségnek nevezte ezt a szarvasmarhaés juhtenyésztéséről híres, tápláló szénát termő - tájat. BALOGH István, SzabolcsSzatmár falvairól és építkezéséről szólva, ezt a tájat nem csupán „Mezőség"-nek, hanem - nyilván más, hasonló nevű tájaktól való megkülönböztetésül - már nyíri 1 DANKÓ L, 1970. 256. 2 DANKÓ L, 1968. 367. 3 KÓSA L.-FILEP A., 1975. 4 Magyar Néprajzi Lexikon III. 605-607. 5 NYÁRÁDY M., 1939. 200-201. 6 FÉNYES E„ 1839.