Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 37. Debrecen, 1980)
Antonova,Vera: A középkori Sumen városa
teljes és pontos képet kapunk a város lakóinak életéró'l, gazdasági és szellemi vonatkozásban egyaránt. A leleteket technikai és felhasználási szemszögből vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a város lakosainak gazdasági és termelési tevékenysége igen jelentős volt. A közös- és egyéni fegyverek, vágó szerszámok vizsgálata során világossá válik, hogy a gazdasági tevékenységek közül a földművelés és az állattenyésztés volt elterjedve. A fejlett állattenyésztésről tanúskodik a nagymennyiségű háziállat-csontmaradvány valamint a csonttárgyak. Az állattenyésztés a lakosság életének több oldalával állott kapcsolatban : élelmével, az igavonó állatokkal, a ruha- és cipő készítéssel és a lószerszámkészítéssel egyaránt. Az állattenyésztéssel kapcsolatos a szövés és a fonás. Ezt bizonyítják az itt talált orsók, szövőfésűk és súlyok. A fent említett termelési tevékenységgel egyidőben több kézműves mesterséget gyakoroltak a város lakói. Termékeikkel nemcsak a lakosság igényeit elégítették ki, hanem kereskedelmi célra is készítettek tárgyakat. Ez a fejlett feudális társadalomra jellemző. A középkori Sumen műhelyeiben fazekasok, kovácsok, aranyművesek, asztalosok, csizmadiák dolgoztak. Magas szinten állt a fazekas mesterség. A hétköznapi konyhai edények mellett nagyon elterjedt volt a finomabb tárgyak készítése díszítéssel. 16 Ez a kerámia mély benyomást tesz az emberre változatos díszítésével, motívumaival. Néhány edény idegenből került ide, vagy olyan mesterek készítették, akik nagyon jól ismerték a külhoni „bukel" díszítést, annak motívumait és technikáját. Az összes edény díszítésén meglátszik, hogy sumeni fazekasmesterek nemcsak a bolgár központok motívumait ismerték kiválóan, 17 hanem az idegeneket is 18 és műveikben felhasználták azokat ízlésük szerint. A fazekas mesterség fejlettségére utalnak a kemencemaradványok, műhelyek és munkaeszközök is. A fazekas mesterséghez kell kapcsolnunk a sokszínű zománcozott tányérokat és füzéreket is, melyeknek dekoratív szerepük volt. A fémmegmunkálás is fejlett volt. Legjobban a vas, a réz és a bronz megmunkálása. Sok vastárgy arra utal, hogy a helyi mestereknek kiváló szakmai ügyessége volt. Fejlettek voltak még az alábbi mesterségek : a csontmegmunkálás, a famegmunkálás, az aranyművesség és a kőművesség. Erről beszélnek azok a szerszámok és anyagok, melyeket itt találtak. Fejlett kereskedelemre 19 utal a több száz idegen és bolgár pénzérme; pl.: mikénei, epirosi, trapezunti, velencei stb. (5. sz. melléklet). A sumeni vár régészeti feltárása és tanulmányozása rendkívül fontos a sumeni és a középkori bolgár városi kultúra kérdéseinek tisztázása miatt. A vizsgálat során kiviláglott, hogy a sumeni vár fejlődésében jelentős nyomot hagyott a bizánci és a közeikeleti műveltség, valamint az első bolgár királyság műveltsége. De nem jelentéktelen a közelben található ősi hellén központok jelenléte sem, annak ellenére, hogy ezek ebben az időben már romjaikban hevertek (Arbitus, Odesus, Marcianopolis). lc B. Auinonoea. Crpa<pHTO KepaMHKaTa OT JUyMeHCKaTa KpenocT. — (TMCJ/IE, III, c. 38—65). 17 C. reopzueea. KepaMHKaTa OT ABoperia Ha IiapeBeu. —UapeBrpaű—TipHOB, T. II.— CocpHn, 1974, c. 14 H CJI. U A. JI. XKOÔCOH. CpejiHOBeKOBWH XepcoHec (XII—XIV). — MHACCCP, JYs 17, — M—JI, 1950, c. 120 H CJI. 19 Cmp. JTuiues. EiJirapCKHHT cpeuHOBeKOBeH rpan. — CoipHH, 1970, c. 15 H CH.; ÍJ. AmeAoe. KIM BWipoca 3a cpefluoBeKOBHHH rpaa. — ApxeonorHH, II, I960, KH. 3 C. 12 H CJI.
