Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 37. Debrecen, 1980)

Antonova,Vera: A középkori Sumen városa

sították a sumeni vár tartósságát.

13 A sumeni vár hármas védettsége nem véletlen. Ezt mindenekelőtt hadászati jelentősége diktálta, mivel a XII—XIV. sz.-ig a vár a második bolgár királyság egyik legfontosabb erőssége volt (3. sz. melléklet). Fontos lépés a városépítés feltárása a XII—XIV. sz.-ig.

14 A polgári épületek tanulmányozása — házak, gazdasági épületek, kézműves műhelyek és a velük kapcsolatos használati tárgyak —, ezek feltárása után értjük meg, hogy milyen volt a középkori Sumen városának gazdasági és társadalmi élete. Mint a legtöbb késő középkori várnál — a sumeni várnál is — az épületek nagyon közel álltak egymáshoz, hogy a védett területet a lehető legracionálisabban kihasználhassák. Az épületek nagyrésze egyszobás, lánc típusú, vagy bonyolult terv alapján épült. Ezek általában kőalapúak és kőből épültek. Néhány háznál gerenda hálózatot is találni. Az egyes lakóházak földszintesek, vagy emeletesek voltak. A többi lakóház félig földbe vájt kunyhó volt. A lakóházakat cseréppel, vagy favázas szalmatetővél fedték be. A felsőbb emeletek valószínűleg fából épültek. Erre utalnak a töltésben talált különböző nagyságú kovácsolt szegek, összeégett gerendák és a vastag réteg fekete hamu, mely a farészek égésénél keletkezett. Az épületek ajtaja egyes, vagy dupla ajtó volt, ami a kő küszöbökön, valamint az ajtófélfákon látható. Az előkelő épületek homlokzatát néha finoman faragott párkányok szegélyezték. A tervek szerint az épületek lánc alapúak, egyszobásak, vagy bonyolult felépítésűek voltak. Rendeltetésük szerint: lakóházak, gazdasági épületek, vagy műhelyek voltak. Hovatartozásuk szerint a reprezentatív épületek a feudális világi és egyházi uralkodóosztályé, a többi pedig a függő- és zsoldos lakosságé volt. A lakóházakon kívül a késő középkorban még hat darab templom is létezett.

15 A bazilika típus még a késő középkorban is megfigyelhető, annak ellenére, hogy bolgár területen ez már elavultnak számított ebben az időben. A sumeni vár esetében ezt a tervet a régi építészeti hagyományokkal is magyarázhatjuk. A sumeni óváros (sumeni vár) templomainak jellemző vonása (XII—XIV. sz.) a gazdag kerámia díszítés, színes zománcozott kerámia tányérok, valamint rozetták díszítették, melyek füzér formában — egy, vagy több sorosan — követték az árkádok építészeti formáit. Ezen kívül rengeteg színes falfestmény részletet találtak minden templomban, melyek gazdagon díszítették a külső- és belső falakat egyaránt. A város lakói sokféle kődíszítést is használtak. Ahogyan a templomoknál, úgy a polgári épületek és várépítmények stílusában is érződik a korábbi korok építészeti stílusának hatása. Késő antik hagyományt tükröznek az ötszögletű tornyok, a bazilika típusú templomok- és a lakóházak építése is (4. sz. melléklet). A sumeni várat — mint középkori várost — úgy is vizsgálhatjuk, mint a termelési és a társadalmi élet egyik központját. A gazdag régészeti leletek feltárása során 13 Kp. MuAtnes, ApxHTeiCTypaTa B cpe/JHOBeKOBHa Eb.irapna. — Ccxpna, 1965, c. 135. 11 B. AnmoHoea. rpaaoycTpoiicTBOTo B cpenHOBeKoBHHH rpa/j, UJyivieH. — (rMCME, T. II) 15 B. AnmoHoea. HOBOOTKPMTH HT>PKBH Ha JUyMeHCKaTa KpenocT. — HOMIII, V, 1972, c. 4 H CJI.; B. AnmoHoea. U/bpKBa Ne 5 Ha IHyMeHCKaTa KpenocT. — Apxeojiormi, XIV, 1973, KH. 1, c. 42.