Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben
hogy több faluban kéziratban hagyományozódtak át a vallásos énekek. A fiatalok az öregek énekeskönyvéből válogatva készítettek maguk számára énekeskönyvet. 11 Eötvös Károly is említi, hogy e gy _e gy parasztköltő költeményeit sokan megtanulják, lejegyzik, „fíről fira" szállítják. 12 Egy-egy kéziratos könyv létrejöttének okát, célját legtöbb esetben csak a kérdéses kéziratos könyv vizsgálata során dönthetjük el. A tisztán nótával teleírt füzetecskéknél könnyebb a helyzet. Sokkal nehezebb azonban a vegyes tartalmúak esetében, ahol igen gyakran gazdasági feljegyzések váltják egymást nótákkal, történetekkel, költeményekkel stb. Egy mindenesetre bizonyos : a kéziratos könyveknek a hagyományozódásban lényeges szerepük volt, illetőleg van. Ott, ahol közkézen forog, a szóhagyományt kiegészíti, az átadás-átvételt megkönnyíti, a hagyományozódásnak egyik elősegítője. A paraszti kéziratos könyvek sorában a vizsgálat rendkívül szerteágazó. Számos kéziratos könyv elemzése után tudunk majd általánosabb érvényű következtetést levonni. Hiszen külön vizsgálandó területként előttünk állnak még a kéziratos paraszti biográfiák, határozott témáról való paraszti feljegyzések stb., amelyek esetében is a tartalom mellett fontos mozzanatként kell szemünk előtt tartanunk, hogy a leírás milyen céllal történt, mi volt vagy mi lehetett a szerepe az egyén vagy a közösség hagyományában. Az egyes könyvecskék mögött, nem kétséges, hogy más-más pszichikai állapot tükröződik. Mennyivel más a pszichikai háttere egy hadifogoly naplójának, mint egy ifjú szerelmes verseskönyvének! És ez még inkább aláhúzza a funkcionális vizsgálat fontosságát. Mindkét esetben kéziratos könyvről van szó, a funkció, a gondolat, egyáltalán az írott szó szükségérzetének okát fedhetjük fel és azt, hogy a nagy11 Volly I.: lm. 20. 12 Eötvös K. : A balatoni utazás vége. É. n. 207-208.
