Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
kérdéseket. Az idevonatkozó problémák az anyagot funkcionális tekintetben nem magyarázzák lényegesen, azonban a délibábbal kapcsolatban a szakirodalomban már korábban kialakult véleményeket itt föltétlenül szükséges összefoglalnunk és revideálnunk. Az átvételi kérdéseket illetően Bednárik R. vonta vizsgálat alá a délibábot, a déli babát, illetőleg a poludnicát. Véleménye szerint a magyar délibáb vagy delibaba egy szlovák szónak félig lefordított változata. A délibáb első tagját azonosítja a napszakkal, illetőleg világtájjal, a juzny, a poludny szavakkal. A szó első tagja tehát Bednárik R. szerint a szlovák juzny, poludny - déli - fordítása. A szó második tagja a báb, bába, baba közismert szlovák szó, amelyet a magyarok azonos formában vettek át. így a magyar nyelvben egy félig magyar, félig szláv szó keletkezett. Ez a keverékszó megtartotta eredeti jelentését. A szóval együtt átvette a magyarság a szlovák hitvilág egyik jellegzetes alakját és a hozzáfűződő hiedelmeket. 98 Mielőtt közelebbről felülvizsgálnánk Bednárik R. állításait, foglaljuk össze az „átvett" félig lefordított szó - délibaba - szlovák „eredetijének" változatait, tartalmi vonatkozásait. A délibaba szlovák megfelelője a „poludná baba", illetőleg ennek az összevonásából keletkezett szó, a poludnica. A szlovák poludnica a mezőn, erdőben, réten élő, meghalt menyasszony, mezőn rosszat elkövető ember lelkéből keletkező női lény. Az elhalt menyasszony lelkéből keletkező poludnica menyasszonyi ruhában jár, fején mezei virágokból kötött koszorúval. Ha egyedülálló legényre akad az erdőn vagy a mezőn, a gabonában, kedve szerint megforgatja és dühöngve táncol vele mindaddig, amíg ereje el nem hagyja. Az erdőn kóborló poludnica estefelé jelenik meg fehér ruhában. Akit hatalmába ejt, táncol vele és elpusztítja. A neve szóösszevonás eredményeként jött létre. Az összetétel után azonban elmaradt a baba, a szó második tagja. Ez csak a magyar nyelvben maradt meg. Bednárik R. az átvételt arra az időre vezeti vissza, amikor a magyarok bejöttek a Kárpát-medence területére. Úgy véli, hogy a Duna-Tisza mentén lakó szláv lakosság körében már ismert volt a poludnica, akkor még 98 Bednárik R. : Délibáb - Déli baba - Poludnica. Národopisny sborník, IV. 1943. 178.
