Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

átadás-átvételnek a megállapításánál a területi elterjedés mellett a településtörténetet, a migrációs folyamatokat, a kolonizációt nagymértékben tekintetbe kell venni, valamint különös figyelmet kell fordítani a Kárpát-medence területén élő népek gazdasági és társadalmi fejlődéséből fakadó eltérésekre, különbségekre. A népszokások területén minden valószínűség szerint a mezőgazdasági hagyománykör az, amelyet a legkülönbözőbb irányból érintettek hatások. Kialakulásában, a szokásmotívumok, a rítusok elterjedésében számos olyan tényezőre kell rámutatnunk, amelyeket más szokásokkal, rítusokkal kapcsolatban figyelmen kívül hagyhatunk. Az interetnikus kapcsolatok kérdésénél természetszerűleg vetődik fel mindenekelőtt az a kérdés, hogy a mezőgazdasági szokások időbeli kialakulását meghatározzuk a magyar néphagyományban. A két fő kérdés köré csoportosulnak az idevágó kutatások: 1. A magyarság honfoglalás előtti földművelésének kérdéseire. 2. A honfoglalás után kialakult földművelési kultúrára. A problémakört számos részkérdés motiválja. Az első kérdés, amelyre feleletet keresünk a magyar agrárkultusz történetiségének kérdésében, a magyar földművelés kialakulásának kezdete. E kérdés körül a kutatók hosszú idő óta vitát folytatnak. A véleményekben a magyar földművelés kialakulását illetően többnyire egy-két évszázadnyi eltérés jelentkezik. Ez önmagában a mezőgazdasági szokások tekintetében nem volna lényeges. Azonban a kérdés úgy vetődik fel, hogy a magyarságnak volt-e jelentős földművelése a honfoglalás előtt, vagy csak új hazájában, a honfoglalás után tanulta meg a földművelést. Ez a kérdés azért döntő jelentőségű, mert a mezőgazdasági hagyomány struktúráját is érinti, elsősorban a szláv befolyások tekintetében. Megnyugtató választ azonban az sem nyújt, amikor a kutatók a honfoglalás előtti földművelésről beszélnek, mert a honfoglalás előtti időszakban a földművelést a magyarok szolgáinak feladatkörébe utalják. Lássuk a kérdést közelebbről. A honfoglalás előtti földművelést a nomád állattenyésztés problémáival együtt vizsgálták a kutatók. Az első legfontosabb kérdés, folytathatott-e a magyarság földművelést, ha nomád pász-